Kelet, dél, nyugat vagy észak,
Bármerre nézek, tekintek csak hegyek.
Mint anya a síró gyermekét
Úgy öleled át kis falum peremét.
Most kopasz vagy, zord és fekete,
Megviselt a tél dere és hidege.
Völgyedbe várom a kikeletet a tavaszt,
S a csicsergő fecskét és madarakat.
S bár fülembe sikolt a böjtiszél,
Kócosra fujja fekete hajamat szét.
Hiába erőlködsz te fenevad böjtiszél!,
Szemem a napra emelem, s vele legyőzlek én!
Most kopasz vagy, zord és fekete, Megviselt a tél dere és hidege.
Tetszett a cikk?



