Álmomban óvatlanok összetörnek,
kedves emberek elkerülnek,
a nappal csodái vérrel vegyülnek,
(ezért ébredek összetörten).
Álmomban, viadal-vergődő éjjen
bőrödre tíz piros félholddal
- körmöm nyomával - felkerülnek
nyugtalanságom rovásai.
Reggelre bódulattá szelídülve
tántorog bennem az éjszaka
vad kavargásának csatazaja,
mert nappali fényben eltűnik egészen
a felgerjedt indulat, harag,
s megnyugszom, hisz mellettem maradsz.
bőrödre tíz piros félholddal - körmöm nyomával - felkerülnek nyugtalanságom rovásai.
Tetszett a cikk?



