Csillag csillog, sápadt, hallgat a hold;
szatyraival hajléktalan bolyong.
Nappal a metró langyos temetõ;
éjjelente, mint kísértet, feljõ.
Már puszta léte néma tüntetés:
egy-egy ember értéke ily kevés?
Úgy látszik, így õ nem kell senkinek;
talán csak az Isten nem veti meg.
Csúnyán beszél, bár néha magába'
imádkozik, ne legyen oly árva.
Nappal a metró langyos temetõ
Tetszett a cikk?



