Elmélázva, egy-két erdőt néztem,
Ahogy elsuhannak a fák.
S beszéd mondabeli világát idéztem,
Nyár, nyár, nyár.
Olyan volt ez mint egy álom,
Az élet hajnalán, gondolkodni vígan,
Nyár, nyár, nyár
S mint kihallik szó szájamon,
Bús mogorva alkonyon.
Újra, Újra, Újra nyár,
Csak végre itt lennél már.
Olyan ez mint egy kiöntött,
Lankázó ár.
Ez az élet, ez a világ.
Elmélázva, egy-két erdőt néztem, Ahogy elsuhannak a fák.
Tetszett a cikk?



