| Nyílt utcán fények,
Téged kísérnek, Eljött az este, A jöttödet leste. | Egy õrült felvihog,
Denevérszárny suhog, Két bicskás összeröffen, S, egy riadt madár felröppen. | |
| E | ||
| Tudja, hogy indulsz,
És, ha felindulsz, Nyugtat, vagy izgat, Rejtély rád hogy hat. | Szerelmespár sétál,
Egy csavargó odébb áll, Kóbor eb iszkol, S, odébb odapiszkol. | |
| S | ||
| Érzi, hogy rettegsz,
És, hogy remeghetsz, Ha õ akarja Elmédet marja. | Villódzó fények,
Vibrálva égnek, Egy, borozó reklámja, Szesztestvéreit várja. | |
| T | ||
| Most mégis nyugtat,
Nem rettegsz, nem izgat, Kedvesnek látod, Szépnek találod. | Világlik egy ablak,
Bent asszonyok vannak, Gesztikulálnak, Majd tovább állnak. | |
| E | ||
| Gyújt csillagokat,
Ragyogókat, sokat, Elhajt felleget, És megtisztít eget. | Idõs hölgy jön bottal,
Egy gyermek fémdobozt rugdal, Egy csapat ifjú ujjong, Rendõrsziréna vijjong. | |
| L | ||
| Csöndet is teremt,
És széppé tesz jelent, Hogy frissülj fel tõle, S, bízzál jövõbe'. | Odébb bezár egy bazár,
Az eladó végzett ma már, Biciklis kábán kanyarog, Két lármás suhanc csavarog. | |
| E | ||
| Közel az éjjel,
Bátran nézz széjjel, Ne tartsál tõle, Szakíts belõle. | Harangok zúgnak,
Agg urak összesúgnak, A templom ajtónál, Vén koldus kunyerál. | |
| D | ||
| Mindig ezt tesszük,
A részünk elvesszük, Ha adják, ha kérjük, S, hogy helyes, reméljük. | Aprókat lép egy néni,
Sok hívõ szem kíséri, Esti misére jött el, Kezében rózsafüzérrel. | |
| I | ||
| De most õ adja:
Hé! Apraja, nagyja! Így kínálja testét: Élvezzék az estét! | Táskában pénzecskét kutat,
Nem keveset és nem is sokat, Ráteszi a koldus tenyerére, Tán elég lesz mai kenyerére. | |
| K | ||
| Van, ki most dolgozik,
Van, ki szomorkodik, Fészkébõl hullt csuri Árván panaszkodik. | Belép a szent helyiségbe,
Szent víz csurog tenyerébe, Letérdel és keresztet vet, Majd feláll, s elõre lépked. |
| Megfáradtan rogy egy padra,
Kezeit imára fogja, Elhunyt férje jut eszébe, És könnyet csal kék szemébe |



