Akvarell vérzik
a köd gézcsíkja alatt
Meghalt egy év megint
gyöngysort csörget
fűszálakon
a megfagyott pillanat
Csöndetlépő pásztorként
a temetőket járod
Hideg márványról
száll a múltad
a holdhoz...
fölkínálni
a hátrahagyottaknak
a végtelent,
...subát a folthoz.
Fázol
Vágyadat magadra húzod
Könnyes a szemed
Hogy mitől
csak sóhajokkal súgod...
gyöngysort csörget fűszálakon a megfagyott pillanat
Tetszett a cikk?



