Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Dr. Matejka Zsuzsa kabinetfőnők tegnap részt vett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kibővített elnökségi ülésén.

A minisztérium felső vezetését Balogh Zoltán, a kamara elnöke fogadta, aki a helyszínen bemutatta vendégeinek az országos működési nyilvántartást. Ezt követően – a MESZK kibővített elnökségének jelenlétében – nagyobb lélegzetvételű szakmai megbeszélésre került sor. A szakmai tárgyalás során a felek érintették a kamarai törvény esetleges megváltoztatásának témáját, és finanszírozási kérdések is napirendre kerültek. Mindazonáltal a találkozó talán legaktuálisabb témája a Zöld könyv, illetve az azzal kapcsolatos kamarai álláspont megvitatása volt.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ezzel kapcsolatos véleményét már korábban eljuttatta a miniszterhez, amit az alábbiakban foglalunk össze. Végezetül a köztestület felajánlotta aktív közreműködését a konkrétumok kidolgozására vonatkozóan.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara állásfoglalása a „Zöld könyvről” A MESZK határozott véleménye, hogy a megfelelő koncepciók szerint fejlesztett és menedzselt szakdolgozói réteg egyfelől potenciális erőforrása lehet a valódi reformoknak, másfelől pedig az egészségügyi ellátással összefüggő társadalmi szükségletek kielégítésének alapját adhatja. Ezért sajnálatosnak tartják az egész anyagon végig vonuló orvos centrikus szemléletet, azt hogy a „Zöld könyvben” nem jelenik meg a több mint százezres szakdolgozói tömeg, sem pedig (az ápolásbiztosítás felvetésén túl) az általuk a jövőben nyújtandó egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó elképzelés.

A részleteket tekintve a szakdolgozói kamara egyetért a „potyautasokról” írtakkal, és legfontosabbnak a társadalombiztosítást nem fizetők megtalálását és a rendszerből történő kizárását tartják. A MESZK informatikai kérdésekben nem kíván állást foglalni, de nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy bármely rendszer működtetése szakdolgozói többlet terheket von maga után, aminek nem feltétlenül kell így lennie. Az évek óta képzett orvos írnokok alkalmazása és rendszerbe tervezése csökkentené mind az orvosi, mind a szakdolgozói terheket.

Az ellátási csomagok meghatározása nem csak egészségpolitikai és szakmai orvosi feladat, hanem szakdolgozói is, hiszen számtalan olyan ellátási forma létezik, amelyekben kizárólag szakdolgozók vesznek részt (pl.: védőnői szolgálat, otthonápolási szolgálatok, gyógytorna – rehabilitáció – dietetikai szolgálat.)

Elengedhetetlen az ellátórendszeri kapacitások újragondolása, melynek mérésére használt mutatók közül hiányolják az ápolói és más egészségügyi szakdolgozók adatainak megjelenítését, természetesen az orvosi mutatókkal együtt. E kérdésben, önmagában a fővárosi és a vidéki átlag összehasonlítása torzító és felületes, így olyan felmérések készítését, illetve közzétételét javasolják, ami megmutatja, hogy mekkora a vidékről a fővárosba kezelésre, ellátásra utazók száma, aránya.

Megoldási javaslatunk a lakosság közeli ellátások javítására az otthonápolási szolgálatok fejlesztése, továbbá a szolgálatokon belül működő szakterületek bővítése (pl.: dietetikusok alkalmazása). Fontos továbbá, hogy az ellátórendszer fejlesztésével a rehabilitációt követően biztosítani kell az aktív munkába történő visszatérés lehetőségét.

Az állítás, mely szerint Magyarországon az emberek nagyjából kétszer annyit fordulnak orvoshoz, mint a nyugat-európai polgárok, igaz. Ugyanakkor az európai lakosság szakdolgozó betegtalálkozásáról nem látunk összehasonlító adatokat. Általánosságban elmondható, hogy ez az arány jóval magasabb európai viszonylatban, mint hazánkban, és részben ennek is köszönhető, hogy ott alacsonyabb az orvos-beteg találkozások száma, hiszen az önálló kompetenciával rendelkező szakdolgozók képesek a szűrés, a gondozás és egyéb területeken átvenni ezekből a feladatokból (pl.: háziorvosok mellett településeken körzeti ápolók számának növelése). Az indokolatlan orvos-beteg találkozás visszaszorítására a betegek megfelelő felvilágosítását javasoljuk.

Az OEP finanszírozásában külön fejezetben kell megjeleníteni az alapellátásban az ápolásra fordítható forrásokat, azaz ki kell venni azt a háziorvosi finanszírozásból. Ily módon valósítható meg, hogy ne a háziorvos hozzáállásától függjön az ápolónő/asszisztens bére, illetve az ápolási ellátás.

Az orvosok jövedelmének említése mellett hiányzik az anyagból a szakdolgozók jövedelmének „értékelése”, amit a kamara nemrégiben készített reprezentatív felmérésekkel, illetve azok eredményeinek publikálásával kíván támogatni.

Ami az indokolatlan gyógyszerfelírást és a gyógyszerfogyasztást illeti, azt csökkenteni kell, a felírásra megoldás lehet a plasztik biztosítási kártya, ami tartalmazza a felírt gyógyszereket is. A vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazási lehetőségeinek kialakításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy a vásárlónak lehetnek olyan kérdései a készítménnyel kapcsolatban, amit csak hozzáértő szakember tud megválaszolni.

Végezetül ahogy azt már korábban több helyen is említette a MESZK, a háziorvosi és kistérségi központok fejlesztésénél kimaradt a háziorvosok mellett dolgozó minél több szakdolgozó (körzeti ápoló, dietetikus) szükségessége, valamint az otthonápolási szolgálatok bővítése.

Az egészségügyben dolgozóknak versenyképes béreket és életpályamodellt kellene biztosítani, amiről a „Zöld könyvben” egyáltalán nem esik szó. Az egészségügy reformja elképzelhetetlen a benne dolgozó szakemberek szakmai, társadalmi és anyagi megbecsülésének helyrehozatala nélkül.

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA
A 2004-ben alakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) jelenleg az egyik legnagyobb létszámmal rendelkező és legtöbb szakterületet magába foglaló szakmai kamara. A MESZK a szakdolgozói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakdolgozók jogait, valamint képviseli a szakdolgozói kart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben. Köztestületünk legfontosabb célja, hogy szakmai és etikai támogatást nyújtson a folyamatosan önállóvá váló szakterületek dolgozóinak. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy szervezetünk társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, és ezen keresztül a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.
VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.