A 279 méter magas Ság-hegyet létrehozó vulkán körülbelül 5 millió éve tört ki. Kráterének egy részét kibányászták, és ma éppen emiatt ismerhetjük meg alaposabban szerkezetét és összetételét.
Bazaltalakzatok a tanúhegyen
Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket. A síkságból kiemelkedő kettős csonka kúp lankáján még a pannóniai beltó homokos üledékeit találjuk. A meredekebb lejtőkön a kráterekből kiszórt vulkáni tufa, a függőleges sziklafalakon a bányászkodás után visszamaradt lávapadok és kürtőkitörések tanulmányozhatók.
A kőzetek és a geológiai események világába - szép kivitelű érctáblákon lévő szövegek segítségével - tanösvény kalauzol. Ennek leglátványosabb része a központi kráter belsejét kitöltő lávadugó.
A kibányászott kráter
A Ság-hegy az ország legkisebb tájvédelmi körzete. A hegyen a környező vidéktől elütő - szárazabb, melegebb - klimatikus viszonyok alakultak ki. Önálló flórasziget ez, amely nem a Kisalföld, hanem a Dunántúli-középhegység bakonyi flórajárásához tartozik.
Amiért úgy gondoltam,hogy érdemes a Sághegyről egy kicsit részletesen beszélni,az az a tény, hogy több radiesztéta is vizsgálta már a hegyet és arra a megállapításra jutottak,hogy nagyon erős a föld pozitív, gyógyító energiája. Több Szent-György vonalat is felfedeztek, valamint megállapították a bazaltkő energia leadását is. Az emberek többsége csak az Attila dombot ismeri,s nem tudja,hogy akár a Sághegyen is feltöltődhet, gyógyulhat.
A 279 méter magas Ság-hegyet létrehozó vulkán körülbelül 5 millió éve tört ki. Kráterének egy részét kibányászták
Tetszett a cikk?



