2006. május 10. és 13. között negyvennegyedik alkalommal gyűlik össze a szakma Balatonfüreden a kardiológia legfrissebb eredményeinek megismerésére. A Magyar Kardiológusok Társasága 2006. évi Tudományos Kongresszusán rekordszámú, közel 2500 orvos vesz részt.
A legrangosabb hazai kardiológiai konferenciára a korábbi évekhez képest több, közel 2500 résztvevőt várnak. Részben az évről évre növekvő létszám miatt, a Magyar Kardiológusok Társasága 2006. évi Tudományos Kongresszusa május 10. és 13. között, a hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden, azonban új helyszínen kerül megrendezésre. Idén az Észak-Balatoni Regionális Konferencia Központ ad otthont a tudományos rendezvénynek, így az előadótermek színvonalasabbak és nagyobb létszám befogadására alkalmasak, mint az idáig megszokottak.
A kongresszus fő témái a heveny koronária betegség (akut koronária szindróma) és a szívelégtelenség diagnosztikája és kezelése. Jelenleg a heveny koszorúér betegség kezelése Magyarországon az egyik legdinamikusabban fejlődő része az egészségügynek, ahol különféle egészségügyi szereplők szoros együttműködése szükséges.
A tudományos eseményen külön blokkban foglalkoznak a szívelégtelenséggel, két neves külföldi előadó részvételével mutatják be az új ajánlásokat. Ilyen jellegű normákat most először tesznek közzé az akut szívelégtelenség témájában, de számos érdekességet tartogat a krónikus esetekre vonatkozó amerikai és európai javaslatok összehasonlítása is.
Az egyik kiemelt esemény a Magyar Kardiológusok Társasága Főtéma Szimpóziuma lesz. A MKT egy évvel ezelőtt a szakma képviselőivel konszenzuson alapuló ajánlást készített az ST elevációs (azaz a beteg EKG-jában látható, jellemző, a szívizominfarktust előrejelző elváltozás) akut koronária szindróma ellátására vonatkozóan. Az ajánlás gyakorlati alkalmazása azonban lassan halad, ezért a Társaság úgy döntött, hogy egy magyarországi „való világ” eset bemutatásával segíti a gyakorló orvosokat. A sokszor életmentő kezelés lényege az optimális terápia megtalálása az adott helyen, valamint a családorvos, a mentők, a koszorúér őrzők és a szívkatéteres laborok, valamint a rehabilitációs központok szoros együttműködése. Nagyon fontos tényező az idő, mivel minden késlekedés bizonyíthatóan rontja az érintett beteg esélyeit.
„A sürgősségi ellátás optimalizálása a kardiológiában – Az akut szívizom infarktustól a rehabilitációig” című Főtéma Szimpózium egy akut szívizom infarktust elszenvedő beteg útját kíséri végig 6 kulcshelyszínen, az első észleléstől a koronária intervención át az utógondozásig. A valóságot és a szakmai elvárásokat filmbetétekkel színesített, valamint élő demonstrációkkal mutatják be, amit a jelenlévők szavazásával és hozzászólásaival, vitazárókkal kívánnak a mindennapi gyakorlat számára alkalmazhatóvá tenni.
Nem ez lesz azonban az egyetlen „rendhagyó” tudományos esemény a konferencián. Egy szimpóziumon színészek játsszák el a rizikófaktorokat, és a Társaság megszervezte a „Nap dilemmája” programot. Ez utóbbi során mindig egy-egy, a napi gyakorlatban gondot okozó kérdést járnak körbe a szakemberek, és folytatódnak a tavaly már nagy sikert aratott, érintett betegeken demonstráló, élő, interaktív szívultrahang (ECHO) bemutatók is.
A kongresszuson ismertetik a Társaság által is támogatott „Harc a női szívekért” program eredményeit, és a kifejezetten hölgyek részére meghirdetett program további lépéseiről is szó esik. Külön előadásokon foglalkoznak a pacemaker, azon belül is a szívelégtelenségben szenvedőkkel kapcsolatosan szerezett tapasztalatokkal, de hangsúlyos szerepet kap a ritmuszavarok kezelése is. A kongresszuson több európai és tengerentúlról érkezett nemzetközi szakember is aktívan részt vesz, és a kongresszus során adják át Naszlady Attila professzornak a Gottsegen György Emlék-díjat, valamint Borbola Józsefnek a Gábor György Nagydíjat.
Végezetül feltétlenül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a rangos tudományos esemény nem csak a szűken vett szakmának szól, hiszen a szívbetegek, különösen a még lappangó (nem manifesztálódott) esetek jelentős része az alapellátásban dolgozó orvoskollégáknál jelentkezik. A szervező Magyar Kardiológusok Társasága kiemelt fontosságúnak tekinti a családorvos kollégák szakmai felkészültségét, amihez a gyakorlati problémákra és alkalmazásokra fókuszáló, interaktív és újszerű formájú előadásokkal, esetismertetésekkel és demonstrációkkal kíván hozzájárulni.
, a Magyar Kardiológusok Társasága 2006. évi Tudományos Kongresszusa május 10. és 13. között
Tetszett a cikk?



