A magyar háztartások évről évre egyre több ruházati terméket vásárolnak. Legtöbb pénzt felsőruházatra költjük, s legszívesebben még mindig utcai árusoknál és piacon szerezzük be a szükséges darabokat. Többek mellett ez is kiderült a GfK Hungária Piackutató Intézet „FashionScope 2004” című Jelentéséből.
Egy magyar háztartás 2004-ben átlagosan 26 alkalommal vásárolt ruházati terméket. Budapest, 2005. június 14. – A magyar háztartások évről évre egyre több ruházati terméket vásárolnak. Legtöbb pénzt felsőruházatra költjük, s legszívesebben még mindig utcai árusoknál és piacon szerezzük be a szükséges darabokat. Többek mellett ez is kiderült a GfK Hungária Piackutató Intézet „FashionScope 2004” című Jelentéséből.
A GfK Hungária Piackutató Intézet napokban elkészült FashionScope 2004 című tanulmánya a ruházati könnyűipar helyzetét térképezi fel. A tanulmányból kiderül, hogy a piacra a 2000-2004 közötti időszakban lassú növekedés volt jellemző mind az értékesített mennyiség (2004-ben 235 millió darab), mind a forgalmi érték (2004-ben 344 milliárd forint) szempontjából. Az értékesítés mennyisége 2004-ben mintegy 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az értékbeli növekedés azonban ugyanerre az időszakra vetítve nem haladta meg az 1 százalékot.
A növekedés ellenére továbbra is egy kis méretű hazai piacról beszélhetünk, ahol minden öt háztartásból négy vásárolt valamilyen ruházati ipari terméket 2004-ben. Az egy vásárló háztartásra jutó éves költés 108 546 forint volt. Egy magyar háztartás 2004-ben közel 26 alkalommal döntött úgy, hogy ilyen terméket vásárol, s alkalmanként átlagosan 4 103 forintot hagyott e célból a kasszáknál. Egy ruházati árucikk fogyasztói átlagára 1 465 forint volt a tavalyi évben.
Érdekes képet mutatnak az egyes vizsgált ruházati szegmensek (felső- és alsóruházat, cipő, bébiruházat, sportruházat, kiegészítők) értékesítési adatai. Míg az értékesített alsóruházati termékek mennyiségi aránya (50 százalék) messze meghaladja a felsőruházati termékekét (31 százalék), addig e szegmensek bevételeinek aránya fordított módon alakul.
Erre a helyzetre magyarázatul szolgál a ruházati árucikkek egyes szegmensekben jellemző fogyasztói átlagára. A felsőruházati termékeké 2004-ben 2 512 forint, ám a márkaboltokban és áruházakban ennél lényegesen többet kértek az ilyen árucikkekért. Az alsóruházati termékek átlagára tavaly 395 forint volt. Ebben a szegmensben a legmagasabb árakat a sportboltok, a márkaboltok és a fehérnemű szaküzletek állapították meg. A cipők átlagára 3 446 forint volt.
Általában elmondható, hogy anyagilag azok jártak a legjobban, akik hipermarketekben, távol-keleti üzletekben, használtruha üzletekben és utcai árusnál szerezték be az öltözködésükhöz szükséges alsó- és felsőruházati cikkeket, illetve cipőket.
A látszólag még mindig komolyan árérzékeny vásárló háztartások 2004-ben a ruházati termékeket legnagyobb mennyiségben utcai árusoknál és piacon szerezték be (26 százalék). Ezen kívül előnyben részesítették a sokat emlegetett távol-keleti üzleteket – az értékesített árucikkek mennyiségének 20 százaléka fogyott ebben a bolttípusban. Az értékrészesedés szempontjából vezető ruházati szaküzletekben (24 százalék) csupán minden hetedik termék (az összesen értékesített termékek 14 százaléka) került eladásra.
Az utcai árusoknak és piacoknak az országos átlagnál nagyobb szerep – meglepő módon – a tehetősebb észak- és a dél-nyugati régióban jut mind az értékesítés mennyiségét, mind pedig a forgalmazott értéket tekintve. Az észak-keleti régióban a legtöbb ruházati ipari árucikk hipermarketekben fogy. Ennek a csatornának főleg a mennyiségi, de a teljes piacból való értékrészesedése is szembeötlően magasabb az országos átlagnál ebben a térségben.
A magyar ruházati kereskedelem fejlődése (adatok százalékban kifejezve)
Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet – FashionScope 2004
A felmérést a GfK Piackutató Intézet, Magyarország vezető piackutató vállalata végezte.
A GfK csoport
A GfK Csoport a világ öt legnagyobb piackutató szervezetének egyike, a 2004-es pénzügyi évet 672 millió eurós árbevétellel zárta. Tevékenysége öt területet ölel fel: Custom Research, Kereskedelem és Technológia, Consumer Tracking, Média valamint Gyógyszer- és Egészségügyi kutatások. A tizenhárom németországi vállalat mellett 61 országban több mint 120 leányvállalattal és társult vállalattal rendelkezik. A jelenlegi több mint 7.000 alkalmazottja közül mintegy 1.500-at foglalkoztat Németországban. Magyarországon 75 alkalmazott dolgozik. Amennyiben további információt szeretne, kérjük, keresse fel weblapunkat a www.gfk.hu címen.
A GfK csoport 2005. június 1-jén lezárta a brit United Business Media médiacsoport érdekeltségébe tartozó NOP World kutatóintézet akvizícióját. A vételi ár 383 millió angol font (megközelítően 550 millió euró) volt. 2004-ben az NOP World és a GfK Csoport mintegy egy milliárd eurós összesített forgalmat ért el. A tranzakció eredményeképpen az NOP World több mint 1500 alkalmazottjának piackutatási területen meglévő szakértelme a jövőben szintén a GfK Csoport szolgálatában áll. Ez a lépés tovább javítja a GfK pozícióit az olyan kulcsfontosságú, gyorsan növekvő piacokon, mint Media, Automotive és Healthcare, valamint általánosságban is erősíti a GfK Custom Research divíziójának helyzetét. Továbbá jelentős növekedést eredményez a GfK egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli és olaszországi hálózatában.
A GfK üzleti divízióinak rövid bemutatása
Custom Research Információk termékek és szolgáltatások fejlesztésére, pozícionálására és támogatására a marketing mix tevékenységek optimalizálása, valamint a termék és gyártói márkák és a fogyasztói lojalitás menedzselése céljából.
Kereskedelem és technológia
Információ-szolgáltatás a tartós fogyasztási cikkek piacán érdekelt cégek számára a marketinggel, értékesítéssel, logisztikával, kiskereskedelemmel és iparral kapcsolatban.
Consumer Tracking Információ-szolgáltatás a piacról és a marketingről, amelyek a fogyasztók napi vásárlási döntéseihez és szokásaihoz kapcsolódnak. Csaknem minden gyorsan forgó napi fogyasztási cikk piacáról, valamint nagyszámú tartós fogyasztási cikkről és szolgáltatásról is nyújt információt.
Média Információ-szolgáltatás a médiafogyasztási szokásokról és attitűdökről. A szolgáltatások között találhatóak kvantitatív elemzések a nézettségről, olvasottságról és hallgatottságról, továbbá kvalitatív vizsgálatokat a média tartalmának elfogadottságáról, preferenciáiról és felidézéséről.
Gyógyszer- és egészségügyi kutatások Információ-szolgáltatás a gyógyszerek termékfejlesztéséről, kommunikációjáról, imázsáról, az árak ellenőrzéséről, a piaci pozícionálásról, a fogyasztói elégedettségről, a fogorvosok és laboratóriumok által felhasznált anyagok és termékek mennyiségéről, értékéről, további állat-gyógyászati termékek fogyasztásáról.
A magyar háztartások évről évre egyre több ruházati terméket vásárolnak. Legtöbb pénzt felsőruházatra költjük, s legszívesebben még mindig utcai árusoknál és piacon szerezzük be a szükséges darabokat. Többek mellett ez is kiderült a GfK Hungária Piackutató Intézet "FashionScope 2004" című Jelentéséből.
Tetszett a cikk?



