
Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.

A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.

A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.
A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.
Képek: Bagyura János



