Ráadásul a geológia kérlelhetetlen törvényei nem sok jóval kecsegtetnek. Ha egyszer a föld erősen megrázkódott, akkor utána mint az összegyűrt papír, ismét megmozdul és hullámokat vet.

Az utórengések elkerülhetetlenek, és nagyjából az erejük is előre jelezhető - hosszú évek statisztikái szerint a földrengés után nem sokkal két magnitúdóval kisebb rengések jönnek, vagyis a kilences után hetes erősségű földmozgások várhatók – szám szerint tíz. Mindez magát Tokiót is fenyegeti, több ezer áldozatot követelhetnek az utórengések.
Még mindig veszélyt jelenthetnek a helyi szökőárak: a hetes nagyságú földrengések ugyan nem képesek olyan hevesen megmozgatni a talajt a tengerfenéken, de annyira igen, hogy a hullámok veszélyeztessék a közeli partokat - Sendait, Honshut.
Az talán némi reményt ad, hogy az utórengések mintegy húsz kilométeres mélységben keletkeztek eddig, vagyis nem volt elég erejük egy cunami kiváltásához. Az utórengések ereje csökken, és mintegy három hónap elteltével a közvetlen veszély is elmúlik.
Ami további aggodalomra a okot: a földkéregben kialakult fezsültségek egy törésvonal mentén feltehetőleg Tokió felé irányulnak. A kérdés, amelyre egyelőre nincs válasz: mekkora föld alatti feszültségek alakultak ki a megapolisz alatt az elmúlt hetekben?
Egy ENSZ tanulmány szerint erős rengés esetén Tokióban 10 ezer halottal kell számolni – a modern építési technológia ellenére. A biztosítók háromezer milliárd dollárnyi kárral kalkulálnak egy ilyen esetre. Sok régi faház van még a fővárosban, egy tűzvész katasztrofális következményekkel járhat.
Forrás: vilagtudomany.hu



