Az árverés szervezői azonban egyszer csak kaptak faxon egy foglalási végzést az FBI-tól, majd az ügynökség emberei le is foglalták a kartont.
Az üzlet egyik alapítója, Peter Siegel döbbenten magyarázta a sajtónak, hogy "Ez a nagy ikon már 30 éve halott. Nem fenyegeti a nemzetbiztonságot!" Azt sem értette, hogy az FBI mellett miért érdeklődött az ügy iránt a belbiztonsági szolgálat.

Peter Siegel szerint az FBI láthatóan izgatottan kutatta, hogy az ujjlenyomat vajon a Lennon-dossziéból származik-e. Mint mondta, az ujjlenyomatot egy magánember bocsátotta árverésre, ő mintegy 20 éve vette meg.
Az FBI szóvivője azt hangoztatta, hogy "azt vizsgálják, miként került ez a tárgy egy magángyűjteménybe". "Ez feltehetően egy állami dokumentum és normális esetben nem lehetne kereskedelmi forgalomban."
Leon Wildes, az ügyvéd, aki Lennon bevándorlási ügyét intézte a 70-es években, azt mondta a The New York Timesnak, hogy az ujjlenyomatok az ő birtokában voltak más papírokkal együtt, amelyek egy 1976-os televíziós szereplés után eltűntek.
Az FBI és az amerikai titkosszolgálatok a 70-es években megfigyelték John Lennont, mert fellépett a vietnami háború ellen.



