
David Dosa azt írja, eleinte ő sem akarta elhinni, hogy a macska megérzi a halál közeledését, ezért elkezdte dokumentálni az eseteket. Az évek során 50 ilyen történetet tanulmányozott és egyértelműen bebizonyosodott: Oscar pontosan előre látja a néhány óra múlva bekövetkező halált, pontosabban, mint az orvosok.
Néhány esetben "eltért a véleménye" az otthon orvosainak és ápolóinak véleményétől - és mindig neki lett igaza. Ezzel meg is dőlt az a kezdetben gyakran hangoztatott feltételezés, hogy a cica a személyzet viselkedéséből következtet egy beteg közelgő halálára.

Hogy miből érzi meg a vég közeledését, továbbra is rejtély. David Dosa könyvében azt az elméletet fejti ki, hogy a cica - a rákot kiszagoló kutyákhoz hasonlóan - szaglásával megérzi az elpusztuló sejtekből felszabaduló egyik vegyületet.
Oscar a halál beállta előtt pár órával - jellemzően négy órával - odafekszik a beteg mellé és mellette "virraszt". Egyébként nem egy bújós cica, máskor nem fekszik az otthon lakói mellé.
A személyzet már teljesen megbízik Oscar ítéletében, ha odafekszik valaki mellé, azonnal értesítik az illető családját, hogy ha tudnak, siessenek be elbúcsúzni.

A legtöbb család David Dosa szerint hálás, hogy Oscar a haldokló mellett virrasztott, aki így utolsó óráiban nem volt egyedül.
Oscart öt éve, kiscicaként fogadták be egy állatmenhelyről. Az idősek otthonában még öt cica él, de ők nem rendelkeznek rendkívüli képességekkel. Az állatoknak egyébként fontos szerep jut az otthonban. A leépülő betegek jó része ugyanis már a saját gyermekei nevét sem tudja felidézni, de szeretik az állatokat. Az orvos szerint az ilyen betegeknek a végén szinte már csak az állatok, a kisgyerekek és a zene szeretete marad.



