
A spanyol templomos lovagok szövetsége a legendás keresztes lovagok örökösének tartja magát. A perben nem kevesebb, mint 100 milliárd euró értékű vagyon sorsáról is szó van.
A lovagok több mint 9000 birtoka a katolikus egyház tulajdonába került a XIV. században. A pert kezdeményező mai önjelölt templomos lovagok szerint céljuk nem a kárpótlás és főleg nem az egyház ellehetetlenítése, hanem "jó hírnevük helyreállítása".
A templomos rend tagjait "Szép" Fülöp francia király 1307-ben lefogatta és eretnekséggel megvádolta, javaikat elkobozta. A francia uralkodó azt is elérte, hogy V. Kelemen pápa feloszlassa a rendet, amelyet valójában növekvő befolyása és gazdagsága miatt támadtak meg, a történelem első nagyszabású koholt - ha úgy tetszik, koncepciós - pereit is megrendezve.
2001-ben előkerült iratok szerint V. Kelemen pápa maga sem hitte el, hogy a templomosok eretnekek lennének, de engedett a nyomásnak, mert el akarta kerülni a konfliktust a francia királlyal.
Az évszázadok során azóta számos szervezet alakult, amely a templomosok utódjának nevezte magát, ám ehhez eddig egyik sem kapta meg a pápai engedélyt.
Az eredeti lovagrend egyébként a Szentföldön alakult, a feltételezések szerint 1118-ban, amikor Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a szentföldi zarándokok védelmének szenteli. A templomos elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült.
A képeken templomosok máglyahalála, illetve Jacques de Molay, a rend 23. és egyben utolsó nagymesterének kivégzése látható.
aqui.la



