
Japán a döntést a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) vezető tagállama, az Egyesült Államok kérésére, Ausztrália és számos természetvédelmi szervezet nyomására hozta meg. A döntésben szerepet játszhatott, hogy Ausztrália előző nap bejelentette: őrhajót küld az antarktiszi vizekre azzal céllal, hogy egy nemzetközi per számára gyűjtsön bizonyítékokat Japán ellen.
A hosszúszárnyú bálnák kereskedelmi célú vadászatát 1966-ban betiltották, ám Japán az éles nemzetközi tiltakozás ellenére novemberben bálnavadász flottát indított az Antarktisz felé. A flottát egy több mint 8 ezer tonnás anyahajó, a Nisshin Maru és öt kísérőhajó alkotja.
A vadászok április közepéig 850 törpebálnát, 50 közönséges barázdás bálnát és 50 hosszúszárnyú (más néven: púpos) bálnát ejtettek volna el a Csendes-óceánon, állításuk szerint "szigorúan kísérleti célból". Ám a bálnahúst értékesítették volna, hogy elvileg további kutatóexpedíciókat finanszírozzanak belőle. A természetvédőket feldühítette, hogy a vadászati tervekben szerepelt ötven példány elejtése a kihalás fenyegette hosszúszárnyú bálnából is.
A japán kormány most azt mondta, hogy felfüggeszti a hosszúszárnyú bálna vadászatát, amíg az IWC-t "normalizálják", mert szerinte a bizottságban érzelmi alapú viták folynak higgadt megbeszélések helyett. Az Egyesült Államok 1-2 éves moratóriumot kért Japántól a hosszúszárnyú bálna vadászatára.
(MTI)



