
A polderesítés ötlete azután merült fel, hogy a szakemberek rájöttek: szélmalmok segítségével a gáttal elkerített területek kiszáríthatók. Ez a magyarázata a szélmalmok világhírű hollandiai kultuszának. Később a szivattyúzáshoz és kiszárításhoz már korszerűbb módszereket, gőz-, dízel-, majd villanymotorokat alkalmaztak, és folyamatossá vált az újabb és újabb földterületek elhódítása.
Ma mintegy kilenc hónap alatt jutnak el oda, hogy a vízből leválasztott területeket kiszárítsák. Ezután azonban még 10-15 évig tart, amíg növények telepítésével mezőgazdasági termelésre, illetve építkezésre alkalmassá teszik azt. További öt évig az állam gondozza az újonnan nyert földterületet, és csak ezután engedi át a parasztoknak, erdősítőknek vagy várostervezőknek.
Holland szakemberek voltak a vezető kivitelezői a világ eddigi leghíresebb műszigetének, Dubaj pálmafa alakú büszkeségének is.
Az Amszterdammal egy magasságban tervezett, tulipán formájú sziget mintegy 100 ezer hektáron terülne el, kivitelezése az előzetes számítások szerint több tízmilliárd eurót emésztene fel. A tetemes költségek mellett a terv megvalósítása ellen szólnak különféle környezet- és természetvédelmi aggályok is. A tengeri gátakon belül ugyanis fokozatosan édesvízi, illetve szárazföldi növény- és állatvilág alakul ki, ami viszont felboríthatja a környezet egyensúlyát.
A sziget építése mellett szól viszont, hogy enyhítene a fél Magyarországnyi területen több mint 16 millió lakosnak otthont adó Hollandia lakóhelygondjain. Emellett egy részét megkaphatná a szintén helyhiánnyal küzdő nemzetközi repülőtér, és mezőgazdasági célokra szintén jutna föld.
(MTI)



