
Az Antarktisz ötször gyorsabban melegszik a bolygó más területeinél. A déli óceánokon egészen 3000 méter mélységig mérhető a hőmérséklet-emelkedés. Kétséges, hogy az Antarktisz jelképei, a pingvinek képesek-e alkalmazkodni az éghajlatváltozás ilyen példa nélküli gyorsaságához - fogalmaztak a szakemberek tanulmányukban.
Az Antarktiszon a tengeri jégtakaró kiterjedése 40 százalékkal kisebb, mint 26 évvel ezelőtt. Ez a kantáros pingvinek fő táplálékát adó apró rákok, a krillek mennyiségének csökkenéséhez vezetett. Egyes kolóniáik egyedszáma 30-60 százalékkal csökkent, mivel a kevesebb táplálék miatt kevesebb fiókát tudnak felnevelni. Ugyanez tapasztalható a szamárpingvineknél is, amelyek a túlhalászás következtében fogyatkozó halállomány miatt egyre inkább rákényszerülnek a krillek fogyasztására.
A világon élő legnagyobb testű pingvin, a fenséges császárpingvin kolóniái közül többnek is megfeleződött az egyedszáma az elmúlt 50 évben, mivel az enyhébb telek és a viharosabb szelek következtében egyre vékonyabb jégtakarón kell felnevelniük fiókáikat. Előfordul, hogy a jégpáncél hamarabb olvad el, mint ahogy a fiókák felnőnek és úszni tudnak, így ilyenkor a biztos pusztulás vár rájuk.
A felmelegedés az Antarktisz északnyugati partjainál, az Adelie-pingvinek élőhelyén mutatkozik meg drámai módon, ahol a pingvinek száma 65 százalékkal csökkent az elmúlt 25 évben. Nem csak a rendelkezésre álló táplálék lett kevesebb, de a magasabb hőmérsékletet kedvelő szamárpingvinek és kantáros pingvinek terjeszkedésével is versenyezniük kell.
"Az Antarktiszon élő pingvinek és sok más sarkvidéki állatfaj élete függ a tengeri jégtakaró jövőjétől. A Balin zajló klímakonferencián a fejlett országok kormányainak el kell kötelezni magukat a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése mellett, hogy megvédjük az Antarktiszt és bolygónkat" - fogalmazott Kiss Mónika, a WWF Magyarország éghajlatváltozás programjának munkatársa.
(MTI)



