
- A kutya elvesztette a látását, de nem vesztette el az életerejét - mondta Dr. Evan Fisk, a winnipegi állatorvos, aki Isobelt kezeli. - Működik a szaglása, a hallása és érzi a többi kutyát.
Isobel nem egyszerűen csak fut a többiekkel, gyakran egy másik huskyval párban ő a vezető kutya. "Minden áldott nap fut néhány kört, az egész világról jönnek a turisták, akiket teljesen elámít" - meséli Jenafor Ollander, Isobel gazdája. "Biztosan azt hiszik, bolond vagyok, amikor elmondom nekik, hogy vak."
A kutya nem vaknak született. Minden rendben volt vele, ám három éve egy futás közben egyszer csak leállt és elkezdett tántorogni. Visszavitték a házához, kikötötték és észrevették, hogy a pupillái teljesen ki vannak tágulva. Később Fisk doktor megállapította, hogy levált a retinája, valószínűleg vírusfertőzés miatt.
Bár sokan azt mondták, egy vak szánhúzó kutya értéktelen, legjobb, ha elaltatja, Jenafor Ollander hazavitte és eleinte a lakásban tartotta, gondolván, ott biztonságban lesz. Kedvetlen volt, enni sem akart, amíg a gazdái be nem vittek egy másik kutyát is valamiért a lakásba. Akkor felvillanyozódott. Kiderült, hogy mindennél jobban hiányzott neki a csapata, ezért volt depressziós. Amikor visszavitték a többiek közé, azonnal megjavult a hangulata és elkezdett rendesen enni.
Jenafor Ollander férje némi hezitálás után úgy döntött, beköti Isobelt a szán elé - és kiderült, hogy jobban fut, mint valaha. Isobel most boldog. A gazdái is csak azért aggodnak, hogy mi lesz vele, ha pár év múlva eléri azt a kort, amikor már nem lehet a szán elé fogni. Sokan szívesen örökbe fogadnák, csak nehogy megint depressziós legyen, ha már nem futhat a fogatával.
aqui.la



