
Az erszényespatkányt egy kis hámba bújtatják és hosszú, rugós zsinórra csatolják. Ha az állat TNT-szagot érez, jelez, majd kaparni kezdi a földet, amely a gyilkos eszközt rejti.
Bart Weetjens látta dolgozni a bombakereső kutyákat, ez adta az ötletet, hogy megpróbálja ugyanezt az óriásrágcsálóval, amely Afrikában őshonos, elviseli a helyi klímát és hosszú életű. Nem mellékes, hogy olcsó, könnyen tanítható és szállítható.
Az APOPO belga kutatási szervezet munkatársa a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy kezdetben az ott élő emberek őrültnek tartották, mert ezek a rágcsálók addig csak a termésüket pusztították.
Mára változik a megítélésük, mert az embert segítik. A különböző helyi háborúkban Afrikában több millió taposóaknát rejtettek a földbe, veszélyeztetve, sőt elvéve a földet művelők életét.
A belga kutatási szervezet tavaly új technológiát is kipróbált az aknamentesítésre Mozambikban: egy útról 100 méterenként vettek földmintákat, ezt a laboratóriumban az APOPO patkányaival végigszagoltatták. Ha az állatok a mintában nem jeleztek TNT-t, az utat megnyitották a lakosság előtt. Ezzel a módszerrel naponta 38 kilométer utat aknamentesítettek Mozambikban.
(MTI)



