
"Korábban azt hittük, hogy a piranhák azért gyűlnek rajba, hogy együtt vadásszanak",- hangoztatta Maguran, hozzátéve, hogy a piranhákat folyamatosan támadják a folyami delfinek, a kajmánok és óriás piracucuk. "Egyszerűen csak óvatosak, és ezzel akadályozzák meg, hogy megegyék őket" - védte meg a piaranhákat Maguran.
Helder Queiroz, a brazil Mamirauá Intézet munkatársa kollégáival együtt az Amazonasban, természetes körülmények között figyelte meg a halakat. Szerintük a raj nagysága a kockázat mértékétől függ. A rizikót az ellenfél és a rendelkezésre álló hely nagysága határozza meg. Alacsony vízállásnál a rajok nagyobbak, magas vízállásnál viszont kisebb csoportokra oszlanak, hogy könnyebben kerüljék ki a nagy rablókat. A vízállás egy éven belül 12 métert is változhat, a csapadék mennyiségétől függően. A raj nem mindig ugyanazokból a halakból áll, és a csoportnak nincs vezetője sem, minden hal ügyel magára és a többiekre - állítják a brazil kutatók.
(MTI)



