
"Ez a széllopás természetesen hatással van az üzemi eredményre is" - indokolta a keresetet Martin Maslaton lipcsei ügyvéd, aki a felperest képviseli. Az újonnan felszerelendő propellerek csökkentik a nyomást a szélárnyékba kerülő rotorlapátokra, és ezáltal a bevétel mintegy 15 százaléka veszendőbe mehet. Egy szélerőmű park fennállása idején ez az összeg több százezer euró is lehet.
Az acéltornyok nem először kerülnek bíróság elé Németországban, mert tulajdonosaikat már beperelték árnyékolás, zaj és a táj elcsúfítása miatt. A mostani per során azonban egy alapvető kérdés vetődik fel, ami más országokban is előkerülhet: Kié a szél? Jogilag nézve ez a szabad javak közé tartozik. Abban a pillanatban azonban, ha egy ország területe fölött a szél találkozik az átlag 90 méter magasan lévő rotorokkal, akkor már jogi üggyé válik.
Azt, hogy milyen távolságra lehet egymástól építeni az acélkolosszusokat, a mindenkori építési jogszabályok határozzák meg. Ezek Németországban tartományonként mások és mások lehetnek. A falvak is gyakran egymással pereskednek, mert a szélerőmű parkokat a közös határra telepítik. Münster városában egy bíróság abban az ügyben ítélkezett, hogy az erőmű rotorlapátjai a szelet szabálytalan lökésekkel továbbvezették a közelben lévő házakra - írja a német hetilap internetes változata.
(MTI)



