Csaknem nyolcvan évvel az utolsó illinoisi nyilvános akasztás után pert indított a hírhedt gengszter, Charlie Birger életét kioltó akasztófakötélért az akkori serif unokája. Rebecca Cocke szerint a nevezetes kötéldarab, amelyet anyja ajándékozott a bentoni börtönmúzeumnak, az ő jogos családi öröksége.

A felperes hivatkozása szerint anyja, akin az utóbbi években teljesen elhatalmasodott az Alzheimer-kór, már akkor sem volt beszámítható állapotban, amikor tíz évvel ezelőtt kivette a vitrinből a legendás ereklyét. A bentoni börtönmúzeum viszont arra építi fel védekezését, hogy a kivégzést felügyelő serif a köz szolgálatában látta el feladatát, a vitatott holmi tehát a közvagyon részét képezi.

Tény, hogy a jogi kötélhúzás tárgyát képező kiállítási tárgy az intézmény fő látványossága. Népszerűségét a színes egyéniségű gengszternek köszönheti, aki  Al Capone után a 20-as évek  leghírhedtebb bandavezére volt.

Birgert, akinek számláját akkor már tucatnyi súlyos bűntény terhelte, 1927-ben ítélték halálra West City polgármesterének meggyilkolásáért. Ötezer ember volt jelen, amikor 1928. április 19-i a bitófa alá állították.

A nagystílű bűnöző saját akasztásán sem tagadta meg önmagát. Mielőtt nyakára helyezték a kötelet, kezet nyújtott hóhérának és az alábbi szózatot intézte az esemény nézőihez: "Számos olyan cselekményt róttak a terhemre, amelyhez nem volt közöm,  nem kérték viszont számon azokat, amelyeket tényleg elkövettem. Azt hiszem kvittek vagyunk. Az élet csodálatos." Majd visszautasította, hogy fejére húzzák a Klu Klux Klan öltözékére emlékeztető csuklyát, mondván, hogy nem vállal közösséget a szervezettel. Mosolygott, amikor nyakára hurkolták a kötelet.
 
Illinois államban Birger kivégzése volt az utolsó akasztás.
.hanna
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.