
A támadásokat jórészt olyan fiatal hímek követik el, amelyeket időlegesen vagy véglegesen elzavartak a csordából. Általában azért, mert túl heves és sikertelen támadást intéztek a domináns hím ellen. A szakértőket nem csak az agresszív támadások, hanem egy különös perverzió is aggasztja: ezek az ormányosok orrszarvúakat erőszakolnak és ölnek meg, nem kis számban. Ugyanakkor egyre több hím elefánt válik az elefántok közötti összecsapások áldozatává.
Ezek a régebben ritka deviáns magatartások az utóbbi évtizedekben váltak gyakorivá az elefántok között. A kutatók úgy vélik, hogy az ok a szinte az egész fajt sújtó érzelmi összeomlás. Az elefántok kiakadásának oka egyértelműen a természetes környezet visszaszorulása, a hosszú ideje nyomasztó emberi beavatkozás. Az emberekkel szemben a környezetért vívott csata elvesztése, a folyamatos visszaszorulás. A krónikus stressz.
Mindez szétzilálja az ormányosok közötti társadalmi kapcsolatokat. Az etológusok az "elefánt kultúra összeomlásáról" beszélnek.
Közismert, hogy az elefántok - ha élhetik saját életüket - mélységesen társas lények, a csorda tagjai között rendkívül erősek a kötelékek. A fiatal állatokat az anyák, nagyanyák és nagynénik közösen nevelik, a kapcsolatokat az elefántok hosszú 70 éves élettartama alatt végig fenntartják. A fiatal elefántok a megfigyelések szerint nyolcéves korukig anyjuk pár méteres körzetében tartózkodnak, utána a nőstényeket beillesztik a csorda bonyolult matriarchális rendszerébe, a hímek pedig egy időre elhagyják a csodát, hogy később már érett hímként térjenek vissza.
Amikor egy elefánt elpusztul, társai hosszú ideig gyászolják. Őrzik a holttestét, óvatosan beborítják földdel és gallyakkal. Később még évekig visszajárnak hozzá, a csontvázát is úgy simogatják ormányukkal, mint amikor élő társaikat köszöntik.
A bonyolult elefánt társadalom szétzilálásának drámai következményei vannak. A szakértők most ahhoz hasonló módszerekkel próbálják gyógyítani az ormányosokat, mint a súlyos traumákat átélő embereket. Ehhez azonban nekünk is változnunk kell: másképpen kell néznünk az állatokat, mint megszoktuk. Tudomásul kell vennünk például, hogy ők is lehetnek lelki betegek.
aqui.la



