
A párizsi intézmény a Christie’s árverési katalógusában figyelt fel arra, hogy a 70 millió forintnak megfelelő összegért elkelt középkori kézirat a megszólalásig hasonlít a BNF héber kéziratgyűjteményének egyik becses darabjára, az 52-es leltári számon szereplő, 1250-ből származó kéziratra. ( Mózes öt könyvének egyik legrégibb franciaországi kézzel írott változata 1668-ban került a Francia nemzeti Könyvtár birtokába.) Keresni kezdték és nem találták.
Az ügyben indított vizsgálat során derült ki, hogy BNF 35 milliós állományából mintegy 30 ezer dokumentum hiányzik, köztük a nevezetes árverési darab is (2. kép).
A tüzetes nyomozás során jutottak el Michel Garelhez, a BNF héber kézirattárának főrestaurátorához, aki előbb mindent tagadott, majd a terhelő bizonyítékok és ellene szóló névtelen feljelentőlevelek nyomása alatt elismerte, hogy 1998-ban kilopta a könyvtárból a Tórát és 80 ezer euróért ( mintegy 20 millió forint) eladta egy brit műkereskedőnek. A kéziratot hamisított exportengedéllyel vitték ki Franciaországból.
Michel Garelt első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 400 000 euró pénzbüntetésre ítélték.
A BNF az ügy felderítése után pert indított a brooklyni műkereskedő ellen, követelve a törvénytelenül eltulajdonított kézirat haladéktalan visszaszolgáltatását. Az alperes visszautasította a keresetet arra hivatkozva, hogy nem tudott a kézirat eredetéről, s egyúttal feljelentést tett a Christie’s ellen a brooklyni legfelsőbb bíróságnál, amiért áruba bocsátotta a lopott műkincset. Goldman 358 ezer dolláros kártérítési igényt is benyújtott az aukciósház ellen.
A Christie’s mossa kezeit: képviselője a hét végén bejelentette, állnak a per elé, nem tudták és nem is tudhatták, hogy lopott kéziratot bocsátottak kalapács alá.
Egyébként pedig hajlandók együttműködni a BNF-fel annak érdekében, hogy a páratlan dukumentum minél előbb visszakerüljön jogos tuladonosához.
.hanna



