
Mark McGowan vasárnap ismertetett közleményében kérte a szövetségi kormány védelmi miniszterét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a Nyugat-Ausztráliával szomszédos Északi területen állomásozó katonaságot bevessék a kontinens nyugati felének állatvilágát katasztrófával fenyegető óriásvarangyok (Bufo marinus) ellen.
A tányér nagyságú, akár 25 centiméteresre megnövő ártalmas kétéltűek nem őshonosak Ausztráliában. Az első száz példányt a ’30-as évek közepén, Venezuelából telepítették be Queensland államba. Azt remélték, hogy majd felfalják a cukornádültetvényeket letaroló rovarokat.
A számítás fatális tévedésnek bizonyult. Az importált varangyok iszonyú gyorsan elszaporodtak az ország északi részén, amelynek éghajlata különösen kedvező számukra. A cukornádvarangy nősténye itt havonta akár 30 ezertöbb ezer petét rak, aminek meg is lett az eredménye. Az ausztráliai varangypopuláció létszámát ma több millióra becsülik. A számukra különösen előnyös körülmények között az új honfoglalók évi 30 kilométeres sebességgel kezdték birtokukba venni Ausztrália nyugati és déli vidékeit.
Gyakorlatilag nincs védelem ellenük: a hátukon lévő méregmirigy tartalma, amelyet a támadóra lövellnek, pillanatokon belül képes megölni kisebb ragadozókat, kígyókat, sőt krokodilokat is.
A varangyinvázió mostanára elérte az Északi területen található, 20 000 négyzetkilométer kiterjedésű Kakadu Nemzeti Park külső szélét. A kivételes természeti képződményekben gazdag terület a Világörökség része, számos, csak Ausztráliában található veszélyeztetett állatfaj rezervátumául szolgál.
.hanna



