
Alvás közben a delfinek agyának egyik féltekéje kikapcsol, míg a másik csökkentett üzemmódban biztosítja a tüdőbe levegőt juttató fecskendőnyílás akaratlagos működését. A "félagytekés" álomban lévő állatok anyagcseréje lelassul, a pihenő cetek mozdulatlanul lebegnek. Az újszülött delfincsemeték viszont életük első heteit egyfolytában ébren töltik, amíg beletanulnak a normális életritmusba.
Jon Kershaw, a dél-franciaországi Antibes Marineland nevű mélytengeri akváriumának vezetője laboratóriumi körülmények között tanulmányozta a delfinek alvási szokásait. Megfigyelései szerint az állatok naponta mintegy nyolc órát szundikálnak, több szakaszban. Az aktivitásmentes időszakokban oldalukra fordulva, kiterített farkuszonnyal lebegnek félálomban a vízfelszínen. Bizonyos időközönként átfordulnak másik oldalukra, ekkor a másik agyfélteke veszi át az életfunkciók felügyeletét, és a másik szem marad nyitva.
A Marineland laboratóriumban megfigyelt állatoknál a tudósok mérőeszközökkel észlelték a szunyókáló delfin álomban lévő agyféltekéjének lassú agyhullámait, míg az őrző funkciót ellátó agyfélteke gyors hullámokat bocsátott ki.
Kershaw szerint nehéz teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az akváriumban tartott delfinek valóban aludtak, vagy csak pihentek, mert az ember közeledésekor pillanat alatt felélénkülnek.
Az UCLA Kaliforniai Egyetem neurobiológusai a közelmúltban közzétett tanulmányukban azt bizonyították, hogy az újszülött palackorrú delfinek életük első heteiben egyáltalán nem alszanak. Az anyaállat szintén napi 24 órát tölt ébren egyhuzamban, hogy vigyázzon a csemetékre. A fiatal állatok csak néhány hónap után szoknak hozzá a cetfélék normális életritmusához.
A kaliforniai szakemberek megfigyelése cáfolni látszik azt az eddig általánosan elfogadott nézetet, hogy az emlősök fejlődését életük korai szakaszában a sok alvás biztosítja.
.hanna



