
A 16 évesen hadvezérré avanzsált parasztlány élete megfordította a történelem menetét, és a százéves háború végső győzelmét az angolok helyett a franciák kezébe helyezte. A történelmi eseményekkel nagyjából mindenki tisztában van, ám elgondolkodtunk-e valaha is azon, hogy tudott egy műveletlen analfabéta parasztlány egyik pillanatról a másikra nehézpáncélos lovas katonaként harcolni, holott ehhez több évi tanulásra lett volna szükség? Hogyan tudott tüzérséget irányítani? Várakat ostromolni és hadsereget vezényelni? Pedig a korabeli beszámolók szerint képes volt rá, bármilyen előképzettség nélkül. Ahogy túlélte azt a 20 méteres zuhanást is – karcolás nélkül – amit a beaurevoiri toronyból leugorva szenvedett el. Életében számos csoda és megmagyarázhatatlan esemény van, de legfurcsább, hogy megégetése utáni időkből is vannak róla szóló dokumentumok, például házassági okmánya is.
Ugyan az időutazás napjainkban még csak elképzelés, nem kizárt, hogy a jövőben lehetséges lesz. Amikor Johanna látomásairól kizárólag a későbbi VII. Károly királynak volt hajlandó beszélni, elképzelhető, hogy neki feltárta azt a jövőt, amelyet ő már ismert? Másként nehezen elképzelhető, hogy a félénk és határozatlan trónkövetelő hogyan merte rászánni magát egy teljesen abszurd és eleve kudarcra ítélt vállalkozásra: egy nő vezette hadsereg élén elindulni az ősi koronázó templomba, ami angol területen van, ellenséges haderők sűrűjében. A hadjárat mégis sikeres volt, és ez megfordította az egész történelem menetét. Vajon a jövő avatkozott be?



