Ugyanezen a napon, október 6-án Aradon is megtörtént a 13 honvédtábornok kivégzése. Reggel fél 5-kor eleredt az eső. Arad őrsége riadókészültségben volt. A katonák égő kanóccal álltak a várfalon az ágyúk mellett. A13 tábornok Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leininger- Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly méltósággal viselte a kivégzést.

Közülük a legfiatalabb 30, a legidősebb 54 éves volt. Sápadtan, de keményen lépkedtek a vesztőhelyre. Elsőként Poltemberg Jenőt vezették a bitófához. Haláltusája hosszú és szörnyű volt. Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. Lahner Györgynek aznap volt az 54. születésnapja. Nagysándor József az utolsó pillanatig szivarozott. Ezután következett a halkan imádkozó Knézich Károly, őt Aulich Lajos követte. Leininger-Westburger Károly sokat szenvedett, mire meghalt, mivel nagyon magas ember volt. Mégsem ő szenvedett a legtöbbet, hanem Damjanich János, akinek a maga 190 centijével földig ért a lába a bitófán. A hóhér nem is tudta fölakasztani, hanem meg kellett fojtania. Gróf Vécsey Károly végignézte társai akasztását. Sápadtan és nagyon egyenesen ment az utolsó, üresen maradt bitófához. S mivel élő bajtársa nem volt, akitől elbúcsúzhatott volna, a halott Damjanich kezét csókolta meg. A holttesteket elrettentésül estig még az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett. A többi 4 tábornokot Kiss Ernőt, Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidet és Schweidel Józsefet puskagolyó küldte a halálba.
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849 augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni – és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.



