Egy másik történet szerint maga Gabriel arkangyal hozta a gyógyító italt a betegen fekvő Mohamed prófétának, aki miután megitta keserű, fekete, forró főzetet, olyan erőre kapott, hogy negyven férfit kivetett a nyeregből, utána pedig negyven asszonyt tett boldoggá. Mi sem bizonyítja jobban a kávé fontosságát és népszerűségét, mint ez a történet, amely eredetét a nagy vallásalapítóval és a legfőbb angyallal kapcsolja össze. Az iszlám világban – és azóta a föld többi részén is – a kávé a mai napig töretlenül hódít.

Egy harmadik legenda arról számol be, hogy a cserje bogyói egy szufi bölcset és tanítványait az éhhaláltól mentett meg. A mítoszok mellett akadnak tudományos munkák is, melyek a kávé jótékony hatásairól írnak: a IX. században Rhazes már említi a kávé serkentő hatását, majd 200 évvel később Avicenna az Al-Ganum fit-Teb című munkájában megerősíti elődje állításait. 1550-ben Isztambulban már nyilvános kávéházak működnek, Velence közvetítésével pedig alig 60 év elteltével már Európában is fogyasztják a „fekete levest”. Az első európai kávéház Velencében nyílt 1624-ben. Azóta a kis pörkölt szemecskék az egész világot meghódították, a legtöbbet Dél-Amerikában termesztik és fogyasztják, a legdrágább fajta Etiópiában terem, de bárhová is tévedjünk bolygónkon, ha nem kaphatunk egy csésze kávét, akkor biztos, hogy lementünk a térképről, és már valahol az űrben járunk.
HarmoNet tipp: Fekete vérünk, a kávé >>
Így hát, fogyasszuk bátran, ám mértékkel ezt a kiváló, különleges főzetet, és ne féljünk, nem bújt bele az ördög! Sőt, VIII. Kelem pápa szerint „A kávét meg kell keresztelni, mert igazi keresztény ital!” Az iszlám hívei szerint pedig igazi iszlám ital, így legalább a kávé szeretetében egyetért az egész világ!



