különálló egységnek, mert más kőzetlemezen fekszik, holott szárazföldi összeköttetésben áll az említett kontinens-monstrummal, akkor még nagyobb bajban lennénk. Afrika határát azonban egyértelműen meghatározza az Arab félsziget mellett elhelyezkedő Vörös Tenger és vonalának szárazföldi meghosszabbítása, de Európa és Ázsia elhatárolása ennél keményebb dió. Nézzük először azonban azokat a pontokat, amiket bizonyosan Európa szélének nevezhetünk. A kontinens legészakibb pontja a norvégiai Nordkyn-fok (é.sz. 71° 07’), nem pedig a sokak által legészakibb pontnak ismert Nordkapp (é.sz. 71° 11’), ami nem magán a kontinensen, hanem a kis Mageroya szigeten fekszik. A legészakibb Európához tartozó sziget a Ferenc-József-föld (é.sz. 81° 50’). A legnyugatabbra Portugáliában utazhatunk, mégpedig egészen a Roca fokig (ny.h. 9° 30’), ha a szigeteket is beleszámítjuk, akkor az Izlandhoz tartozó Látrabjarg a határ (ny.h. 24° 29’). Dél felé haladva Spanyolországban, a Marroqui-foknál érjük el Európa határát (é.sz. 36° 00’), míg a legdélebbi európai szigeten található pont a Krétától délre elterülő Gávdosz-sziget déli partja (é.sz. 34° 50’).

Lássuk végül a ’vitatott’ határvonalat, utazzunk el keletre. Hagyományosan az Urál hegységet, mint vízválasztót, az Urál folyót, a Kaszpi-tavat valamint a Kaukázus vonulatát tartották a kontinens határának. Manapság viták folynak a földrajztudósok között is, egyesek az Urál nyugati hegylábát még Európához, mások a Kaukázus egészét Ázsiához sorolják. Ennek a legújabb felfogásnak az értelmében Európa legkeletibb pontja az Észak-Urál területén a keleti hosszúság 67° foka.
Láthatjuk tehát, hogy koránt sem olyan egyszerű eldönteni és behatárolni, hogy hol is van tulajdonképpen Európa határa, de annyi természetesen bizonyos a ma embere számára, hogy e határt átlépve nem fog lezuhanni a világ peremén, hanem más érdekes földrészeket láthat meg, járhat be. Sőt, akár azoknak is felmérheti a határait.



