Lássunk néhány példát a legutóbbi Ig Nobel díjjal jutalmazott kutatókra

Juan Manuel Toro, Nuria Sebastian-Galles és Joseeph B. Trobalon, a barcelonai egyetem kutatói megállapították, hogy a patkányok időnként képtelenek különbséget tenni a japánul visszafelé beszélő, és a hollandul visszafelé beszélő emberek között, amiért nyelvészeti kategóriában díjazták őket.
Kémia területén a japán Jamamoto Maju lett a győztes, aki eljárást dolgozott ki a vaníliafagylalt tehéntrágyából történő előállítására. Élelmezéstudományi területen Brian Wansink, a Cornell Egyetem professzora nyert, aki kísérleti úton bizonyította, hogy az emberek étvágyának kielégítését a szem, nem pedig a gyomor határozza meg. Mindezt azzal bizonyította, hogy a kísérleti alanyok tányérját levesevés közben észrevétlenül újratöltötték, ami azt eredményezte, hogy 73 százalékuk többet fogyasztott, mint a kontrollcsoport tagjai.
Az egyik legviccesebb nyertes azonban kétség kívül Dan Meyer, aki orvosi Ig Nobel díjat kapott azért a tanulmányáért, amit a kardnyelés mellékhatásairól és a tevékenység alatt szerezhető sérülésekről írt. Meyer – aki egyébként a Nemzetközi Kardnyelő Szövetség igazgatója – megállapította, hogy a baleset kockázata egyenesen arányos az egyszerre lenyelt kardok számával, valamint korábbi sérülések teljesen még nem gyógyult állapota is fokozott kockázati tényezőnek számít.
Hollandiába is jutott a díjból, Dr Johanna van Bronswijk az Eindhoveni Egyetem munkatársa népszámlálást tartott az ágymatracon, és lajstromba vette azokat a különféle apró élőlényeket – atkákat, pókokat, bogarat, álskorpiót, baktériumokat és algákat valamint egyéb növényféléket – amelyekkel az ember megosztja fekhelyét. Munkássága biológia kategóriában érdemelt elismerést.

A tajvani Kuo Cseng-hszie egy gyorsreagálású bankrablófogó háló kifejlesztéséért kapott kitüntetést közgazdasági kategóriában, de a díjat nem tudta átvenni, talán belegabalyodott a saját hálójába. Fizika kategóriában is érdekes kutatás kapta a jutalmat, chilei tudósok azt vizsgálták, hogy miért és hogyan gyűrődik az ágylepedő.
Végül béke-díj kategóriában jutalmazták az Amerikai Egyesült Államok légierejét, amely egy olyan bombát fejlesztett ki, minek hatására a vérszomjas ellenség pillanatok alatt gyengédségre vágyó kezes bárányként viselkedik, a „fegyver” erős nemi vágyat gerjesztő anyagokból álló töltetének hatására. A „melegbomba” előállítói – talán érthető módon – nem jelentek meg a díjátadón, és a hadsereg képviselői sem jelentkeztek, hogy átvehessék az elismerést.



