Az Avalókitésvara homokmandala üzenete
Avalótésvara (tib.: csenrézi) Tibet védelmező buddhája valamint az együttérzés buddhájának emanációja. A Lótusz szútra a következőkben jellemzi Avalótkiésvarát: "Ha a különböző szenvedéseknek és fájdalmaknak kitett érzőlények mérhetetlen százai ezreinek tízezres százezrei és milliói Avalókitésvara bódhiszattváról hallanak, és nevén szólítva hívják, akkor Avalókitésvara bódhiszattva rögtön felfigyel és segít megszabadulniuk, megmenekülniük. Az együttérzés magátólértetődő következménye a béke és annak következménye a harmónia. Ez a mandala az együttérzés és a békesség szellemében fog elkészülni, legyen a fájdalom oka akár egy emberi jogaiban lábbaltiport nép mérhetetlen szenvedése vagy akár egy természeti katasztrófa által súlytott emberek fájdalma.
A mandala
A mandala a tibeti buddhizmus meditációs gyakorlatának legfontosabb eszköze. Vizuális értelemben véve egy középpont köré szerkesztett geometrikus rendszer, szimbolikusan pedig egy védő körökkel körülvett, megszentelt terület, amely nem más, mint a világmindenség buddhista képzetének alaprajza. Valójában egy térbeli rendszer, amelynek középpontja a mitikus Világhegy, a Szuméru és a mitikus Világuralkodó, a Csakravartin palotája. A mandala-palotába idézi meg a meditáló a számára kijelölt védőistenséget egy pontosan előírt meditációs gyakorlat, az istenség szádhanája révén.
Magát a palotát általában három védőkör veszi körül. Az első öt színben ragyogó Tűz-hegy (t: me-ri) lángköre, amely a meditáló tudatlanságát eléget. Tudást (sz: vidya) jelképezi. Ezt követi egy keskeny, áttörhetetlen falat megjelenítő kör (t: rdo-rje ra-ba), vadzsrasorral a tetején. A harmadik a spirituális újjászületést jelképező lótusz-kör (t: pad-’khor). A magasabb tantrikus osztályokhoz tartozó istenségek mandaláinál ezeket a köröket egy negyedik kör, az ún. "Nyolc Temető" köre (t: dur-khrod brgyad) egészíti ki, amely a Körforgáshoz láncoló nyolc tudatformának (sz: vijiíana) felel meg. A mandalában ábrázolt mindegyik temetkezési helynek megvan a maga jógíval, sztúpával, fával, állattal stb. ábrázolt szimbolikája: alul, keleten fekszik a "Rettenetes"; délen a "Félelmetes, koponyákkal"; nyugaton a "Lángok köre"; északon pedig az "Áthatolhatatlan sűrűség."; északkeleten a "Kegyetlen nevetés"; délkeleten az "Ísvara erdeje"; délnyugaton a "Félelmetes sötétség", végül északnyugaton a "Kilikili hangú".
A mandala-palota parkszerűen ábrázolt előterében találkozik a gyakorló az ott meditáló mesterekkel, akik segítik további útján. Maga a palota épülete egy négyszínű kettős-vadzsrán nyugszik; négyzetes belsejét az égtájaknak megfelelően átlókkal négy részre osztják úgy, hogy a legalsó égtáj mindig a keleti legyen. T - alakú négy kapujának egyikén - aszerint, hogy jidamja melyik buddha-családhoz tartozik - jut be a meditáló a palota belsejébe. A mandalapalota minden egyes részének megvan a maga jelképes értelme, így például a kapu tetejét alkotó "diadalív" tetején a Buddha első, szárnáthi prédikációjára utaló Tankerék és az azt közrefogó két gazella látható. A palota belsejébe érve nyílik fel az a lótuszvirág, melynek közepén az "Úr", a mandala főistensége, szirmain pedig annak kísérete foglal helyet. Egy-egy istenségnek több, különböző típusú mandalája is lehet. A tibeti források többféle mandalát különböztetnek meg: lehet festett vagy színezett porból készített, kétdimenziós változat; a meditáció révén megjelenített, a kolostorokban néha felépített háromdimenziós változat (t: blosbslang), amellyel maga az emberi test is azonosítható. A kétdimenziós festett vagy rajzolt változatban a mandalában lév. istenségeket figurálisan vagy szimbolikusan, jelképeik vagy magszótagjaik révén ábrázolják. A több napig tartó beavatási szertartások alkalmával a szerzetesek művészi munkával színezett porból ún. "homokmandalákat" hoznak létre, amelybe a megfelel. előkészít. szertartások után megidézik a választott istenséget. A szertartás végén - amint az 1994-ben Vadzsrabhairava homokmandalájának elkészülte után Budapesten is látható volt - a homokmandalát rituálisan megsemmisítik." - idézet a Tibeti és mongol tekercsképek című katalógusból, 1995.
A Mandala zárószertartása 2008. június 3. Kedd 18:00-kor veszi kezdetét.
Shambala >>



