Egy nem túl jó minőségű, de felületesen szemlélve akár hivatalosnak is nézhető levelet kapott néhány oktatási intézmény a napokban Komlón. A borítékon az MSZP komlói alapszervezetének címe állt. - adta hírül a Hírszerző.
A levél szerint a pedagógusoknak felsőfokon kell elsajátítaniuk a roma nyelvet, mivel a diákoknak kötelező lesz idegen nyelvként tanulniuk annak valamelyik nyelvjárását.
A levélíró arra kéri a tanárokat, hogy fizetésük 5 százalékát minden hónapban ajánlják fel az alapszervezetnek.
Az MSZP választókerületi képviselője Szakács László szerint valaki így próbálja meg lejáratni a pártot. A levél íróját - aki vélhetően belső ember - nagy erőkkel keresik - írja a lap.
A cigány nyelvjárások azonban elképzelhető, hogy nem csuán a "könnyű nyelvvizsga lehetőségét" kínálják a közeljövőben.
Jelenleg vitatkoznak arról, hogy 5 éven belül az összes magyarországi közintézményben lennie kell olyan munkatársnak, aki beszéli a beás és a romani (lovári) nyelvet; a két cigány nyelv használatának kiterjesztéséről ugyanis törvényjavaslatot nyújt be a kormány.
Mohácsi Viktória szerint lenne ennél fontosabb feladat is a romák kapcsán. "Magyarországon a romák körülbelül tíz százaléka beszéli csupán a beás vagy a lovári nyelvet. Emellett ők is beszélnek magyarul, így kétséges, szükséges-e ez a gesztus a kormány részéről" A szabad demokrata politikus úgy látja, inkább a szegregáció és a diszkrimináció elleni fellépés hatékonyságán és erélyességén kellene növelni.
Magyarországon három népesebb és több kisebb cigánycsoport él.
Ezek a népesebb csoportok a magyarcigányok, az oláhcigányok, illetve a beások. A hazai cigányság döntő része – mintegy kétharmada – magyar anyanyelvű. Kisebb részük, az oláhcigányok (a cigányság mintegy 21%-a) beszéli az indiai eredetű cigány nyelvet (romani vagy lovári nyelv), a harmadik csoportnak (beások) pedig a román nyelv egyik nyelvjárása, a beás nyelv az anyanyelve.
A beáscigányok saját magukat, anyanyelvükön baiasi-nak (ejtsd: böjási) nevezik, ami magyarul bányászt jelent. Elődeik aranymosással foglalkoztak a román nyelvterületen, amely a bányászsás egyik formájának tekinthető. Emellett famunkákat is végeztek. Például teknőt, fakanalat, gyúródeszkát készítettek a környező lakosság számára. Amikor az aranymosó foglalkozásra már nem volt szükség, az utóbbi került előtérbe. A mai Magyarország területére is így kerültek a múlt század második felében.
A magyarországi cigányság mintegy fele kétnyelvű, azaz egyaránt használja a lovári vagy a beás nyelvet, illetve a magyart. Egyes csoportoknak – nyelvészeti szakkifejezéssel élve nyelvvesztéssel – valamely más európai nyelv lett az idők folyamán az anyanyelvük. Ilyen csoport a magyarországi beás cigányoké, akiknél nincs is nyoma az eredeti cigány nyelviségnek.
Magyarországon legrégebben a magyarcigányok (romungrók) élnek, mintegy 600 éve települtek be Szerbiából.
Az oláhcigányok a múlt század közepe óta érkeztek MoldvábólErdélybe, majd onnan nyugatabbra. Az európai cigány nyelv számos nyelvjárása ismert. A legfontosabbak az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, a németcigány (vagy szintó), a cseh-, szlovák-, magyar- (vagy „kárpáti” cigány), illetve a vendcigány nyelv. Bulgáriában használják az úgynevezett erlídesz nyelvjárást és a drindárit, Romániában pedig a lingurári, kelderási, lovári, cerhári nyelvjárások használatosak. Magyarországon túlnyomórészt a lovárit beszélik a cigány anyanyelvű emberek.
(A Romnet anyagainak felhasználásával)



