Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a 12. század óta létezik, pápai jóváhagyásukat idén 700. alkalommal ünnepelhetik. A pálosok eredete az 1200-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Boldog Özséb, esztergomi kanonok egy közösségbe kívánta összevonni a remete életet választó barátokat. Az új rendet Remete Szent Pálról, az első keresztény remetéről nevezte el, aki Egyiptomban élt 228-341 között, és 150 évvel halála után, mint első remeteét avatták szentté. A rend székhelye Pécs lett, ahol már működött egy remete közösség a Jakab-hegyen Bertalan pécsi püspök oltalma alatt.
Ez a közösség is csatlakozott a Boldog Özséb által alapított rendhez, és mivel itt már állt a kolostor és regulájuk is volt, itt lett a rend központja, és van ma is. Szent Özséb 1262-ben kérte a pápai jóváhagyást, amit 1308-ban kapott meg a rend, és 1367-ben megerősítették. A rend gyorsan fejlődött, nemsokára egész Európában voltak kolostoraik, valamint Palesztinában. A 16. században már 300 pálos kolostor működött világszerte.
Jelenleg Magyarországon 25 pálos szerzetes él, akiket egyedülálló fehér ruhájuk miatt „fehér barátok rendje”-ként emlegetnek. A központjuk Pécsett van, de Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszállás-Pálosszentkúton is találkozhatunk velük. A legtöbb pálos szerzetes Lengyelországban él, a világon összesen 500-an vannak. A rend külön hangsúlyt fektet a magyarság, a nemzeti lelkület ápolására, ezért azt tartják, aki bárhol a világon pálos szerzetes lesz, egyben magyar is lesz.
HarmoNet tipp: A Pálosok>>>
A Magyar Pálos Rend idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját.
Tetszett a cikk?



