1985-ben kezdődött, Spanyolországban, egy viadal során több bika elvesztette egyensúlyérzékét, és felborult. Az eset többször megismétlődött azóta is. Az ezredforduló után a bikaviadalokon - amely sokak szerint még manipulációmentesen is állatkínzás, és őrült hagyomány - több alkalommal figyeltek fel az arénában tompított csiszolt szarvú állatokra. A legutóbbi spanyol viadalokon az állatok ismét furcsán viselkedtek. A bikaviadalokon persze nem a doppingoló, felpörgető hatást részesítik előnyben, hanem a tompító, visszafogó, így gyengítő és bénulást előidéző hatásokat. A matador épsége persze rendkívül fontos, de minek áll ringbe az, aki szakmájában fél?! Ugyan az állatok ilyen esetekben lelassulnak és szép gyakorlatok hajthatók velük végre, azonban sok esetben a szerek hatása vissza is üthet. Kérdés az emberi épség vagy az etika és az állat hosszútávú egészsége a fontosabb?
Természetesen az emberi épségre szavaznának sokan, de itt felmerül az az egyszerű kérdés. Mitől veszélyeztett a matador? Ki és miért tereli az állatot az arénába? Természetesen ez az ember által keresett veszélyhelyzet.
Hasonló esetekről elvétve már más állatversenyeken is hallhattunk. A nyugtatószerek használatával szemben pl. egy lóversenyen valóban a gyorsító, felpörgető hatás lehet létfontosságú. A kérdés csupán az, hogí ezek a drogok hogyan hatnak az álatok egészségére, és esetlegesen visszaütnek-e a nagyobb dózisok, tombolásban, betegségben? Ami sokkal veszélyesebb! Az emberi hülyeség - már elnézést kedves olvasóm - egyszerűen határtalan. Ez a tett pedig mindenkfelett etikátlan. Hiszen az ember szabad akarattal dönthet arról, hogy versenye előtt beveszi-e a szert vagy sem, az állat azonban kedvenc táplálékába keverve, bízva a gazdában ki van szolgáltatva. (Ekkor még csak a legális, ellenőrizhető versenyekről beszéltünk, nem az illegális kutyaversenyekről, stb.)
A közelgő Madrid’s San Isidrop fesztiválon a szervezők már számolnak szerhasználattal és bármely, az állatorvosok, szakértők szerint kicsit is gyanúsan viselkedő állat végett azonnal teljeskörű doppingtesztet végeztetnek. Ez persze az állat számára is nehézség, kellemetlenség, a gazda számára időkiesés, de vélhetőleg az egyten módja e képtelen helyzetnek a felszámolására, hasonló esetek megelőzésére.
Fodor Kata



