Az egyház vezetősége és a jól bevált gyakorlat a bűnöket eredetük és súlyosságuk szerint osztályozza. Már talán mindenki halott a Tízparancsolatról. Amely szintén a bűnök elkerülésére is felhívja a figyelmet, valamint lelkesen buzdít a nemes tevékenységekre. Az egyház mindemellett kiemel hét halálosnak nevezett, - mai terminológiával - hét főbűnt, melyek elkerülése nem csak célszerű a híveknek, hanem egyszerűen elengedhetetlen. A hét főbűn egyébként elsősorban ösztönök, hajlamok összessége, amelyek főként a mértéktelen jelzővel kapnak pontos értelmet, legnagyobb részt arra világít rá, hogy aranyközéputat kell bejárnunk, tisztességes életet kell élnünk. Ezek a regulák a tiszta életet, az erkölcsös életvitelt teszik lehetővé és azt a célt szolgálják, hogy az ember ne állatiasodjon el vágyai, igényei kielégítésében.
Ezek:
- paráznaság (túlzott nemiség, bujaság)
- falánkság (torkosság, élvhajhászás)
- kapzsiság (mohóság, pénzsóvárság)
- lustaság (restség, tunyaság, munkakerülés)
- harag (gyűlölet, düh)
- irigység (féltékenység)
- gőg (kevélység, dölyf, fennhéjázás)
A legtöbb hívő a mai napig elfogadja, hogy ez a kategorizálás az i.sz. 6. században élt Nagy Szent Gergely pápa nevéhez fűződik, és a valóbani hívek tartják is magukat lefektetett elveihez.
Egy nem régiben tartott egy hetes szeminárium során adategyeztetéssel döbbent rá a katolikus egyház vatikáni vezetősége, Gianfranco Girotti püspök, és az Apostoli Bűnbánati Bizottság tanácsa, hogy az emberek, a hívők 60%-a nem jár gyónni. Azt is észrevételezték, hogy korunkban ezek a bűnök nehezebben kapnak pontos értelmet, kerülhetők!
Így az új bűnlajstromon már szerepelnek olyan bűnök is, mint a genetikai manipulációk, környezetszennyezés, blaszfémia, morálisan elítélhető kísérletek, a kábítószer használat, a pedofília, vagy éppen az abortusz.
Fodor Kata



