A szakrális minták a testen minden természeti nép sajátjai. A tetoválás őstörténete is a legmélyebb múltba nyúlik vissza. A bőr festésének gyakorlatára utaló nyomokat már kőkori sírokban is találtak. Őseink festették a bőrüket védekezésként rovarok és a hőmérséklet változásai ellen, ellenségeikben félelmet ébresztő külső kialakítása céljából, embertársaik tiszteletének, megbecsülésének megszerzése érdekében (például sebhelyeknek a bőrre való festésével) stb.
A tetoválás módjait és magát a tetoválást az emberiség a véletlennek köszönhette, hiszen az ősemberek kormos, koszos testének sebes felületein a bőrbe jutott korom később is "ottmaradt". Így a későbbiekben már tudatosan vihettek fel testükre különböző mintákat. Az ezzel kapcsolatos legrégebbi források Egyiptomból maradtak ránk. Itt az i. e. IV évezredből származó agyagfigurák felületén festett, illetve beszúrt pontsoros díszítést, egyes kutatók a tetoválás korai létezésének bizonyítékaként tekintik. Thébában egy női múmián már találtak egyértelmű festéknyomokat, melyek pontok-vonalak voltak, a múmia a XI. dinasztiához tartozott (kb. i. e. 2000 körül). Szintén Egyiptomban, XIII. Ramszesz idejéből (i. e. 1400-as évek) tudunk a fiatalok és a tehetősebbek ezen szokásáról.
A tetoválás történetéről részletesebben : http://www.extra.hu/bebee/tetotort.htm
A szakrális minták a testen minden természeti nép sajátjai
Tetszett a cikk?



