- aki jelentősebb vagyonnal rendelkezik, mint a párjuk, vagy
- akinek már van egy korábbi kapcsolatából született gyermeke, vagy
- aki szeretné megóvni a szülőktől örökölt vagyonát, vagy
- aki a tartozásokat nem akarja átterhelni párjára.
De nézzük, mit mond a jogszabály!
4:37. § (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
Így 50-50%-os arányban illeti meg a házastársakat függetlenül attól, hogy melyik fél szerezte. Ez azt jelenti, hogy (néhány törvényi kivételtől eltekintve) mindent (azaz lakást, autót, üzletrészt, bankbetétet) egyenlő arányban kell megosztaniuk még akkor is, ha az egyik fél egyáltalán nem is járult hozzá a vagyon megszerzéséhez.

Sőt, ez az elv még akkor is érvényes, ha az adott vagyon csak az egyik házastárs "nevén" van! Az egyik legnagyobb tévedés ugyanis az, hogy a házasság fennállása alatt csak az egyik házastárs nevére került vagyon csak az ő külön vagyonát képezi. Ez azonban nem igaz!
Azaz a házasság fennállása alatt megszerzett vagyon a házastársak közös vagyona függetlenül attól, hogy melyik házastárs "nevére került". Kivéve: ha a házastársak készíttettek házassági vagyonjogi szerződést! Ebben az esetben ugyanis a házastársak szerinti megosztás lesz az irányadó.
A jogszabály ezzel kapcsolatosan a következőket mondja ki:
4:53. § A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják.
A házassági vagyonjogi szerződés egyik nagy előnye tehát, hogy el lehet térni az 50-50%-os törvényi rendelkezéstől.
További tudnivalók a házassági vagyonjogi szerződésről:
- Bármikor megköthető, azaz akár a házasság előtt vagy utána is.
- Bármikor módosítható, megszüntethető.
- Jövőben megszerzendő vagyontárgyakról is lehet rendelkezni.
- Ügyvédi közreműködés kötelező.



