A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben (a válaszadók 46 százaléka) a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását (45,8 százalék) említették. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik. A nyugdíj-előtakarékosságra csak minden negyedik fordít gondot. A megtakarítási toplista ötödik helyére az egészségügyi – betegségmegelőzésre, a tervezett beavatkozások költségeire szánt – megtakarítások kerültek.
Azok közül, akik anyagi helyzetüknél fogva megtehetik, viszonylag sokan gondolnak gyerekeik jövőjére, saját időskorukra azonban annál kevesebben. Magyarországon egyelőre nem része az általános életstratégiának, hogy gondoljunk az öregkorunkra. Az emberek túl távolinak érzik a nyugdíjas éveket, a megtakarítást pedig túl nehéznek. Csakhogy a repülőn is először a szülőnek kell felvennie az oxigénmaszkot, hogy segíteni tudja gyerekét. Az életben is csak akkor tudjuk hosszú távon támogatni utódainkat, ha mi magunk is stabil pénzügyi lábakon állunk – hívják fel a figyelmet az ING Biztosító szakemberei.
Az ING Biztosító és a GfK Hungária felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 70 %-a úgy véli, ha most menne nyugdíjba, havi nettó 120 és 240 ezer forint közötti összegre lenne szüksége havonta, hogy elfogadható életszínvonalat tudjon biztosítani magának. Minden negyedik ember szerint neki ennél is több, de legfeljebb félmillió forint kellene.
Az öregkor nagyon soká jön el – vagy mégsem?
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 23 %-a tartja a jövőt nagyon bizonytalannak, ami miatt azt a következtetést vonta le, hogy most nem lehet hosszú távon tervezni. Az emberek ötöde úgy gondolja, az öregkor annyira messze van, hogy nem reális erre az időszakra előre gondolkodni. Minden negyedik embernek még 5 év is soknak tűnik, hogy megtakarítások szempontjából gondolkodjon, százból 28 válaszadónak viszont vannak hosszú távú céljai, és szeretne is takarékoskodni, hogy ezek megvalósuljanak.

Kép forrása



