Új mondás van születőben: összehoz bennünket, mint az ötöslottó nyeremény a rokonságot! Esélye mindenkinek van a nyereményre, a kérdés "csak" az, mekkora.

Az ötös lottó főnyereménye április elején 2,2 milliárd Ft, persze csak ha egyvalakinek van lottóötöse, mert ha többen eltalálják az ötöst, osztani kell a főnyereményt is. Ennyi pénzzel a szerencsés nyertesnek a meg nem álmodott álmai is teljesülhetnek. Esélye is mindenkinek van, de vajon mekkora? Ugyan már, kit is érdekel az esély! 225 forintért 2,2 milliárdot fizetnek, ha egy kis szerencsénk van! Középiskolában tanultuk kombinatorikából, hogy 90 számból sorrendre való tekintet nélkül és az ismétlés lehetősége nélkül 44 millió módon húzhatunk ki 5 számot. Azt is mondhatjuk: egy a 44 millióhoz annak az esélye, hogy eltaláljuk az ötöst.

Miért nincs minden héten főnyeremény?

Lehet, hogy azért nincs, mert akkor nem lenne olyan érdekes a lottó. 200 millió nem is olyan eget rengető dobás, de a 2 milliárd már az. Az öttalálatosok száma évente leggyakrabban öt és kilenc között van. Egy fanatikus lottózó immár 30 éve fogad ugyanarra az öt számra, tehát már 1560-szor játszott arra a számra, de hol van ez a 44 millióhoz? Ahhoz, hogy 44 milliószor fogadjon ugyanarra a számra, 850 ezer évig kellene játszania. De ki garantálja, hogy 44 millió húzás után a mi kombinációnk is sorra kerül? Sajnos senki! A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika törvényei szerint egyes lottókombinációk ismétlődhetnek is az idők során, és a mi ötösünk ezért hátrább kerülhet a sorban.



Van, aki más játékstratégiát választ:
igyekszik minél több ötös kombinációt megjátszani. Ez is lehetséges. Befizet egy-egy lottószelvényt mind a 44 millió ötös-kombinációra. Ez közel 10 milliárd forintba kerülne, ha nem használná ki a lottózási kedvezményeket. Tehát ha 10 milliárdot befektet, biztosan megnyeri a 2 milliárdot! Jó kis üzlet, nemde?
A legújabb stratégiát a vonzás törvénye kínálja: nem kell évekig játszani, sok szelvényt venni, elegendő csak eléggé akarni a főnyereményt. Tehát a kérdés csak az: akarjuk-e eléggé? Ha igen, meditálhatunk a következő szöveggel: "Hiszem és tudom, hogy csodás tudatalattim tudomásomra hozza majd a nyerő számokat, mely által főnyereményt nyerek, és teljes anyagi függetlenségben, boldogságban és szabadon élek életem végéig. Biztosan tudom, hogy egyik éjszaka megálmodom a legközelebbi húzáskor esedékes ötöslottó nyerőszámokat, amelyekre reggel határozottan emlékezni fogok. Ámen!" Igaz, arról nem mond semmit a vonzás törvénye, vajon mi lesz akkor, ha ketten vagy többen akarják erősen pontosan ugyanazt a dolgot.

A lutri

A sorsjáték olyan szerencsejáték, amelyben a játékosok között a nyerés és vesztés esélyeit csak a véletlen dönti el, az esélyeket a játékosok ügyessége vagy szándéka nem módosíthatja, legalábbis a HVG összeállítása szerint, mely portál a lutri rövid történetét is összefoglalta.

A kilencven számos lottó eredete az itáliai Genovába nyúlik vissza, ahol a városállamot vezető testületbe minden évben kilencven polgár közül sorsoltak öt új tagot. A nép fogadást kötött személyükre, s aki az egyik befutót eltalálta, a feltett összeg tizenötszörösét kapta. Az egyre kedveltebbé váló fogadásokat az anyagi nehézségekkel küszködő elöljáróság einstandolta. A lottó ugyanis egy jó szervező részére soha nem veszteséges, hiszen a játékosok által befizetett összegnek akkora részét tartják meg maguknak, amekkorát akarnak, és csak a maradékot osztják fel a játékosok között. A boldog nyertes nem szokta kérdezni, hol a többi pénz?

Kétszázötven éve engedélyezte Mária Terézia, hogy Pozsonyban és Temesváron lottójátékot rendezzenek. Buda városában 1770-ben forgatták meg először a Felső piac téren (a mai Batthyány téren) álló jövedéki épületben a szerencsekereket. A játék szervezését hamarosan, a takarékos II. József idején átvette az állam. A lottó a kiegyezés után került magyar kézbe.

A szerencsejáték mai formáját 1956. december 29-én nyerte el. 1991-ben vezették be a halmozódást, azaz ha nem volt telitalálatos szelvény, annak nyereményalapja a következő sorsolás telitalálatos nyereményalapját növelte. Ezután a nyeremények viharos gyorsasággal nőttek: a százmilliós határt 1992-ben, az 500 millióst 1994-ben, az egymilliárd forintost 1999-ben lépték át, az eddigi rekord a 2003-as ötmilliárd forint volt egy főnyeremény esetében.


A lottó-kór

A Szerencsejáték Zrt. a következtető figyelmeztetést tette közzé honlapján: “Vannak, akik nem tudják abbahagyni a játékot, ha már egyszer elkezdték, és ez egyfajta kényszerré is válhat. Képtelenek megállni, újra és újra játszanak. Vagy azért, hogy nyerjenek, vagy azért, hogy a már elvesztett pénzüket visszakapják. A játékszenvedély hatása alatt álló szerencsejátékos pedig önmaga és környezete számára is súlyos problémákat okoz. Hazudik és kifogásokat keres, hogy eltitkolja a valóságot - például az eljátszott havi keresetet. Családi és baráti kapcsolatokat rombolhat le, mert a játék kényszere minden kapcsolatnál fontosabb lesz számára. Elveszítheti egzisztenciális hátterét, a munkahelyét, és családja megélhetését is kockára teheti, mert eljátssza a létfenntartáshoz szükséges pénzt is. A játékszenvedélyre hajlamosak esetében a függőség észrevétlenül fejlődik, egy ideig könnyen rejtve marad.

A játék legyen öröm. Minden ember igényli a szórakozást, a játékkal járó izgalmakat. Ha szerencsejátékot játszunk, pénzt fordítunk arra, hogy a játék során nyerjünk. A kockázat izgalma, a kisebb-nagyobb, vagy éppen az álomszerű nyeremények elérésének lehetősége teszi izgalmassá a szerencsejátékokat.”

Maradjon tehát a lottó játék! A szórakozásért és az izgalomért lottózzunk, ne a főnyereményért!


Bunyik Zoltán, pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal

Képek: Grant Cochrane / FreeDigitalPhotos.net
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.