Az ökölszabály azt jelenti, ha valaki egy könnyen gyorsan megtanulható szabályt akar képezni egy bonyolultból. Tehát egy gyakorlati elv, amely nem minden esetben pontos, de könnyen megjegyezhető. Például ha azt mondom, hogy a villamosnak mindig elsőbbsége van, az egy ökölszabály. Pontosan azért, mert vannak ritka kivételek, de aki ezt így megjegyzi, az olyan nagy bajt nem csinálhat - legföljebb elsőbbséget ad a villamosnak egy nagyon ritka szituációban, ahol nem is kellett volna.
Megjelent a magyar nyelvben a "hüvelykujj szabály" kifejezés is, az angol "rule of thumb " tükörfordításaként. (Megjegyzem, hogy a tükörfordítás angol megfelelője sem a "mirror translation", mert az angol loan translation-nak ("kölcsön fordítás"-nak) nevezi a szó szerinti fordítást). Egy angol etimológiai oldal szerint a "rule of thumb" valószínűleg onnan eredhet, hogy régen sok mindent határoztak meg úgy hozzávetőlegesen a hüvelykujjukkal, vagyis a "hüvelykujj szabály" szerint (becsléssel, szemmértékkel).
Sokan tudják rólam, hogy elméleti matematikán végeztem, majd tanári és programozói specializáción vettem részt. Ezután tettem le a befektetési tanácsadói hatósági vizsgát. Most egy nehéz feladattal próbálkozom. A felsőfokú matematikát is igénylő legfontosabb pénzügyi számításokat közérthetően szeretném elmagyarázni és tippeket adni arra, hogyan lehet számolni képletek nélkül.

1. A 150-es faktor
Mekkora megtakarítás kell a privát nyugdíjhoz?
Azt az összeget, amelyet nyugdíj-kiegészítésként szeretnénk, meg kell szorozni 150-nel. Például 300 eurós plusznyugdíjhoz 45 ezer euró kell. Ez az az összeg, amelynek a kamataiból meghatározatlan ideig privát nyugdíjat élvezhetünk a tőke csorbulása nélkül (amit örökölhetnek az utódok). Ha a tőkét is el akarjuk költeni, kisebb indulóösszeg is megteszi.
2. A mágikus 10%
Mekkora hozammal lehet befektetni?
A feltörekvő országokban az elmúlt 8 évben 15% volt a befektetés átlaghozama. Az egész világon a részvénybefektetés átlaghozama az elmúlt 80 évben 12% volt. Visszafogott tervezésnél maradjunk a 10%-nál. Ez azt is jelenti, hogy 10% hozam alatti befektetés nem célszerű hosszú távon, mert jobb is van.
3. A 72-es szabály
Hány év múlva növekszik duplájára a befektetésem?
Pontosan kiszámolni nehéz, mert pénzügyi kalkulátor vagy Excel táblázat kell hozzá. De van egy jó becslés a matematikai interpolációra támaszkodva. A 72-t el kell osztani az éves átlagos hozammal, és ennyi év kell a duplázáshoz. Például 12%-os hozam mellett 6 év alatt duplázódik a befektetés. Vagy 10%-os hozam mellett 7,2 év alatt.
4. A felezés elve
Mennyit tegyek félre öngondoskodási céllal havonta?
Mivel a fiatalabb korosztály esetében kisebbek a fizetések és nagyobbak a költségek (lakást, autót kell venni, gyereket nevelni,...), ezért a szabály ezt mondja: felezzük meg éveink számát és ennyi százalékot tegyünk félre összjövedelmünkből nyugdíjcélokra. Például 30 évesen 15% legyen a megtakarítás, 40 évesen pedig 20%. Ha több helyen fizetünk nyugdíjalapba, ezeket a kiadásokat össze kell adni a becslésnél.

5. A négyes szorzó
Mekkora átlaghozam várható?
A több évtizedes tapasztalatok azt igazolják, hogy 5-10 éves periódusokkal számolva (amely középtávú befektetésnek minősül), a részvény-befektetésen elérhető hozam a GDP növekedés 4-szerese. Az elmúlt 80 évben a GDP átlagosan éves 3%-kal növekedett a világon, a részvényhozamok pedig átlagosan 12%-osak voltak. Ez a tapasztalati összefüggés azért fontos, mert a részvényárak jobban ingadoznak, mint a GDP-növekedés és nehezebb feltárni az ingadozások okait is. Ez a szabály arra is választ ad, miért menő a feltörekvő részvénypiacokba fektetni. Ezekben az országokban a GDP-növekedés átlaga 8%, szemben a fejlett világ 3%-os növekedésével.
Bunyik Zoltán pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal
Képek: www.morguefile.com



