Március 8. a Nemzetközi Nőnap, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének ünnepe. Ma ünnepeljük hivatalosan százegyedszer. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a Nőnap alkalmából emlékeztet arra, hogy ma Magyarországon a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség megvalósulását számos területen, így a politikában és a közéletben, a munka világában, a magánéleti és munkaügyi kötelezettségek összehangolásában és a nők erőszakkal szembeni védelmében jogi, közpolitikai és gyakorlati akadályok lehetetlenítik el. Adatokkal bizonyítható, hogy az európai átlag alatt teljesítünk e téren, sok esetben még a többi poszt-szocialista ország mögött is elmaradunk.
A Büntető Törvénykönyv tervezett módosításai kapcsán fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó Bizottsága, a CEDAW 2007-ben többek között az alábbi ajánlásokat tette a magyar állam számára.
„A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy hatékonyan, meghatározott határidőn belül hajtsa végre a családon belüli erőszak megelőzéséről és hatékony kezeléséről szóló nemzeti stratégiát és kövesse nyomon annak hatását. A Bizottság felhívja a Részes Államot, hogy biztosítson a családon belüli erőszak minden női áldozatának, így a vidéken élő nőknek is azonnali védelmet és jogorvoslatot, ideértve a távoltartást, valamint elegendő biztonságos menedékotthoni férőhelyhez és jogi segítséghez való hozzáférést. (…) A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy alakítsa át törvényeit úgy, hogy azok a szexuális bűncselekményeket a nők testi épséghez fűződő joga sérelmeként, az erőszakos nemi közösülést pedig beleegyezés nélküli nemi aktusként határozzák meg. A Bizottság ismételten felhívja a Részes Államot, hogy a szexuális bűncselekmények körében emelje fel a beleegyezési korhatárt és (…) a házasságkötés lányokra és fiúkra vonatkozó alsó korhatárát emelje fel 18 évre.”
A Szövetség felhívja a figyelmet a közelmúltban indult, gyermekprostitúcióval szembeni hatékony állami és társadalmi fellépést követelő, széles társadalmi bázison nyugvó civil szerveződésre és aláírásgyűjtésre is, melyet a kérdéssel kapcsolatos, az emberi jogokkal és a gyermekek jogaival szembemenő tartalmú kormányzati nyilatkozat indított útjára.
Magyarország 2011 első felében az EU soros elnöke – ma Európában a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért folytatott munkában is lehetne miénk a vezető szerep, de erre a kormányzat nem látszik késznek, hiszen nem világos, milyen irányokat követve és milyen tartalmat képviselve „vezetnénk“ Európát. Az Európai Női Lobbi levélben emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra, hogy spanyol-belga-magyar elnökség közös prioritásainak meghatározásakor elkötelezte magát a nők elleni erőszak mint a nemek egyenlősége előtt álló akadály leküzdése mellett, és kifejezi reményét, hogy a magyar elnökség alatt határozott lépések történnek egy közös európai stratégia kidolgozására e célból. A másfél éve ünnepélyesen vállalt konkrét kötelezettséget Magyarország nem kerülheti meg.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a Nemzetközi Nőnap alkalmából reményét fejezi ki, hogy a kormányzat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a továbbiakban kiemelten és felelősségteljesen kezeli a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének ügyét – mind az EU soros elnökeként, mind pedig hazai kormányzati szinten – immár partnernek tekintve a témával foglalkozó hazai és nemzetközi civil szervezeteket, és az eddigiektől eltérően építve is azok szakértelmére.
Március 8-a alkalmából, de nemcsak erre a napra szólóan mi a jogaink érvényesítését és a párbeszédre lehetőséget teremtő azonnali intézkedések meghozatalát várjuk.
Forrás: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Kép: piqs.de Joachim Bloch: Strahlefrau



