Az érzelmek - legyen szó félelemről vagy szeretetről, szánalomról vagy haragról - erőteljes motivációi a közönségnek. Egy érzelmileg megfelelően befolyásolt közönség hajlamosabb elfogadni az érveléseinket és a szavainknak megfelelően cselekedni. Ha képesek vagyunk növelni az érzelmi vonzerőnket, akkor jelentősen növelni tudjuk az előadói hatékonyságunkat is.
William James amerikai pszichológus szerint: "Az érzelmeket nem mindig vizsgáljuk/magyarázzuk meg azonnal, de mindig azonnali cselekvéshez vezetnek vagy cselekvésre késztetnek minket."
De mi is az a Pathos és miért fontos a téma szempontjából?
A Pathos szó a görög szenvedés vagy tapasztalat szavakból ered. A magyar nyelvben hasonló eredetűek a következő szavak:
- Az empátia: másokkal való együttérzés képessége
- A szimpátia: is az együttérzéshez hasonló képességet fejez ki, általában valamilyen negatív érzelemmel összefüggésben úgy, mint fájdalom vagy szomorúság
- Antipátia: erős negatív érzelmet fejez ki valaki iránt
- Patetikus: valami, ha szánalom vagy megvetés érzését váltja ki.

Ezek a kapcsolódó szavak mind az élmény vagy érzelem kifejezését szolgálják. Előadóként a cél a közös érzelmek, együttérzés élményének megteremtése a közönséggel. A Pathos tehát azt a képességet fejezi ki, amelynek segítségével érzelmeket ébresztünk a közönségben és ezeket összekapcsoljuk a mondanivalónkkal.
Milyen érzelmek léteznek egyáltalán?
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen érzelmeket tudunk felkelteni a hallgatóságban. Tapasztalataim szerint bármilyet, de érdemes ezt tudatosan irányítani. Számos érzelmekkel kapcsolatos elmélet létezik. A filozófusok és a pszichológusok évezredek óta osztályozzák, kategorizálják az érzelmeket. Persze ebben is Arisztotelész volt az első, ő a következő hét érzelemcsoportot határozta meg ellentétpárok felállításával:
- Harag és nyugodtság
- Barátság és ellenségeskedés
- Félelem és magabiztosság
- Szégyen és büszkeség
- Kedvesség és undokság
- Szánalom és felháborodás
- Irigység és versengés
Az összehasonlítás kedvéért egy huszadik századi pszichológus, Robert Plutchik felállított egy nyolc alap és nyolc haladó érzelemből álló listát. Ő is ellentétpárokba rendezte őket.
Alapérzelmek
- Élvezet - Szomorúság
- Bizalom - Utálat
- Félelem - Harag
- Meglepetés - Megérzés
Haladó érzelmek
- Optimizmus - Csalódás
- Szeretet - Bűntudat
- Alázatosság - Megvetés
- Tisztelet - Agresszivitás
Persze a csoportosításnál sokkal fontosabb, hogy mit tegyünk a pathos-unk hatékony használata érdekében. Íme néhány alapgondolat:
- Figyelj oda az érzelmek széles skálájára, mert sokszor ez irányítja a közönséget!
- Döntsd el (előre), hogy milyen érzelmet szeretnél felkelteni és
- ... tanuld meg, hogy ezt hogyan tudod elérni!
Mi a célja az érzelmek felkeltésének?
Ha az érzelmek felkeltése lenne a végső cél, akkor meglehetősen haszontalan lenne erőfeszítéseket tenni érte. Véletlenszerűen befolyásolni a közönség érzelmeit az élvezet vagy a félelem irányába önmagában nem vezet sehova.

Arisztotelész tudta, hogy az érzelmeket a fő mondanivaló szolgálatába kell állítani. Például elmondja, hogy mi a harag, és hogy mitől lesz valaki mérges. Aztán arra buzdítja az előadókat, hogy társítsák ezt a haragot valakinek az ellenfelével.
Érd el, hogy a közönség dühös legyen és irányítsd a dühöt az ellenfeledre. Ha a közönséged dühös az ellenfeledre, fogékonyabbak lesznek az ötleteidre. Ugyanúgy, mint ahogyan a magas ethos segít meggyőzni a közönséget, a pathos is fogékonyabbá és meggyőzhetőbbé teszi őket.
Azzal, hogy érzelmi kapcsolatot alakítasz ki a közönségeddel:
- A hallgatóság könnyebben megérti az álláspontodat (a közös érzelmi élmény segítségével)
- Hajlamosabbak lesznek elfogadni az állításaidat
- Hajlamosabbak lesznek kérésednek megfelelően cselekedni
Pozitív érzelmek versus negatív érzelmek
"Ha jól használod a Pathos-t a közönséged ugyan azt fogja érezni, amit te. Érezni fogják a fájdalmat, az élvezetet, a reményt, és a félelmet a történeteid szereplőitől. Nem lesznek tovább passzív hallgatók. Motiválva lesznek, hogy cselekedjenek."
Minden érzelem egyenlő? Magyarul: bármelyik érzelem megteszi? Egyformán elfogadják a mondanivalómat, ha meglepetést okozok nekik, vagy ha feldühítem őket?
Nem. A felkeltett érzelmeknek alkalmazkodniuk kell a kontextushoz. Általánosságban azt akarjuk, hogy a közönség átélje a saját érzéseinket és ellenérzéseinket.
Jó megoldás a finomságok érzékeléséhez, ha megfigyeljük a különbséget pozitív és negatív érzelmek kiváltása között.
- A pozitív érzelmeket (pl. meglepetés, élvezet, tisztelet) kell társítani a saját álláspontoddal!
- A negatív érzelmeket (pl. félelem, megvetés, csalódás) kell társítani az ellenfeled álláspontjával (ha van).
Összefoglalva: előadóként akkor vagyunk hatékonyak, ha nem csak az észre (vagy agyra), hanem a szívre is próbálunk hatni. A szív kulcsa pedig az érzelmek kezelése. Mindig gondoljuk át az előadásunk előtt, hogy milyen érzéseket és hogyan akarunk felkelteni a közönségünkben.
Dr. Németh Zoltán
www.drprezi.com
www.enetha.com
Forrás: HR Portal
Képek:
piqs.de: Kristiaan - Julia
piqs.de: Kristiaan - Julia



