Egy jó vállalati vezető által bedobott ötletek 95%-a nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Nem is ettől jó vezető, hanem attól, hogy a fennmaradó 5% annyira sikeres, hogy finanszírozható belőle a másik 95%, és még tisztes profit is marad a zsebekben.
Az átlagosak sosem nyernek - kell a spiritusz!
Ha mindent ugyanúgy csinálunk mint a többiek, a legjobb esetben is csak ugyanolyan eredményeket produkálhatunk. Ez az előnyszerzéshez édeskevés. Ha vállalati best practice-eket (legjobb gyakorlatokat) másolunk, benchmarking rendszereket alkalmazunk, azzal legfeljebb stabilizáljuk követő üzemmódunkat. Ha nem tesszük meg a legjobb tudásunk és intuícióink alapján azt a bizonyos lépést a bizonytalanba, akkor nem is fog változni a helyzet: marad a tisztes középszer. Ez evolúciós stratégiaként elfogadható is lenne, hiszen a legalább a túlélésünk be van biztosítva. A valódi evolúció azonban túlmutat az egyes egyedeken és nagyban gondolkodik.
Miért átlag feletti az evolúció?
A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, amelynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Ezek a változások sokszor függetlenek attól, hogy mit diktálnak a rövid távú érdekek vagy a józan ész. Az evolúció bátran megpróbálkozik új és új dolgokkal, látszólag cél nélkül, ezer és ezer szálon mintegy véletlenszerűen terjeszkedik egészen elképesztő irányokba, amelyekből egyik-másik bejön, a többi zsákutcának bizonyul. Amelyik bejön, onnan újraindul újabb ezer és ezer szál és így tovább generációk és évek millióin át, a diverzifikáció hihetetlen termékeit produkálva. A „sikeresség” persze messze elmarad a 95 és 5%-os aránytól, de ahol az idő és a források nem számítanak, ott megengedhető ez a luxus.

A változás a képzeletünkben kezdődik
Két dologban van teljes szabadságunk: az egyik a gondolkodásunk, a másik a reakcióink szabadsága. Mindkettőnek önmagunk szabunk korlátot szkepticizmusunkkal, félelmeinkkel, kishitűségünkkel, túlzott óvatosságunkkal, a jelenlegi állapothoz való ragaszkodással, vagyis eleve lebeszéljük magunkat sok-sok álomról anélkül, hogy végiggondolnánk valós lehetőségeinket. A gondolkodásnak nincs kockázata, annak viszont van, ha nem gondolkodunk szabadon magunkról, céljainkról és a célhoz vezető útról. Ez utóbbi károsan hathat saját személyes céljaink megvalósítására.
Ha a képzeletünk szegődik vezetőnkké, gyakran merőben új szakmai és élethelyzetekben találhatjuk magunkat, amelyek során a megtanult szabályok nem érvényesek, ahol az adatok helyett a megérzéseinkre, az intellektuális látásunkra kell támaszkodnunk. Nincs egyetlen „jó”, nincs „kényelmes és rövidebb” út, ami a célhoz elvezet, mert az elképzelések megvalósítása során az odavezető út legalább olyan fontos, mint maga a kitűzött cél. Az út, amit választunk és az, ahogyan járjuk azt.
A változás receptje: gondolkodj nagyban!
Van egy fontos dolog, amit érdemes megtanulni az evolúciótól: a nagyban gondolkodás. Amit pedig mi tehetünk hozzá, az a pozitív gondolkodás, a cél kristálytiszta képe és a szüntelen keresés: mi a célom? Ez a jelenlegi helyzet mennyiben támogatja ennek elérését? Milyen jobb megoldás lehetséges? Tudom, hogy képes vagyok a jóból még jobbat csinálni.
A nagyban gondolkodásra a legjobb példa a gyerekek világa: kvalitásaik, lehetőségeik korlátai számukra még nem léteznek. Aztán a felnőttek módszeresen elfojtják bennük az önmagukba vetett hitet és lelkesedést, helyébe aggodalmat, önbizalomhiányt ültetnek, ezzel álmaikat, céljaikat mintegy lehorgonyozzák pillanatnyi lehetőségeik szintjére.
Fontos feladatunk, hogy lehetőségeinket az álmainknak, céljainknak megfelelő szintre emeljük újra felébresztve hitünket és lelkesedésünket.

Sikerkör: lépésről lépésre építkezzünk!
„Ahol nincsen a jövőbe vetett hit, ott a jelenben nincs erő.”
„A sikeres ember az, aki eggyel többször állt fel, mint ahányszor elesett.”
Minden sikert a lelkesedés táplál – a lelkesedés pedig előhívja a pozitív gondolkodást.
Amennyiben célunk felé haladva megteszünk egy olyan lépést, amely nem feltétlenül az, ami az eddigi mintáink alapján megszokott volt (vagyis tettünk egy lépést a bizonytalanba) és sikert érünk el, a sikerélmény hatására növekszik önbizalmunk, és hajlandóak vagyunk a jövőben is hasonlóan újszerű lépéseket megtenni, melyek következtében újabb sikerek esetén tovább nő az önbizalmunk. Ez a pozitív gondolkodáson alapuló megerősítés köre, a sikerkör a sikerorientált viselkedés alapja.
Ennek mentén előbb óvatosan, majd egyre merészebben eltávolodhatunk a járt úttól, egészen új világokat fedezve fel a céljaink felé vezető új útjainkon, és új tapasztalatokkal, új élményekkel gazdagodva haladhatunk tovább.
A kényelmetlenségek, apró kudarcok és eltérítő tényezők természetesen állandó kísérői bármely útkeresésnek. Határozott célképünkön, hitünkön és kitartásunkon múlik az, hogy képesek vagyunk-e megőrizni lelkesedésünket, célunk felé haladni járatlan utunkon, még ha a környezetünkben élők kevésbe fogadják is el, hogy nem az általuk ismert módszert választottuk. Nem is érthetik… Ők átlagosak.
Izsó Gábor
coach, üzleti- és életvezetési tanácsadó
Antara Training and Consulting
Képek: piqs.de
Angie525A: mal anders!



