A jogi szaknyelvben adósnak nevezzük azt, akinek tartozása van, hitelezőnek azt, aki felé tartozása fennáll.
A tartozás két lényeges eleme a tartozás összege (az az összeg, amit meg kell fizetni azért, hogy a tartozás megszűnjön), illetőleg a tartozás esedékessége (azon időpont, ameddig a tartozást rendezni kell).
A tartozás összege magánszemélyek között általában megegyezik a kölcsön adott összeggel. Amennyiben azonban a kölcsönt kamatra adták, a visszafizetendő összeg magasabb, mint a kölcsönadott összeg.
Az esedékesség időpontja azért lényeges, mert ezen időpont előtt a visszafizetés nem követelhető.
Követelések jogi úton történő érvényesítése
Amennyiben adósunk a kölcsönt határidőben nem fizeti meg, a követelésünket jogi úton érvényesíthetjük. Ez nem csupán jog, hanem kötelezettség is. Ha egy követelésünket – még ha jogos is – nem jogi úton érvényesítjük (pl. „verőemberek” közreműködésével), úgy bűncselekményt követünk el.

A pénzkövetelés érvényesítésének elsődleges útja a fizetési meghagyásos eljárás. Ezen eljárásban egy erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kérjük a bíróságot, hogy a nyomtatvánnyal egyező tartalommal fizetési meghagyást küldjön az adósnak. A kérelemhez mellékelnünk kell a követelés jogosságát alátámasztó dokumentumot. A bíróság csak formai kérdéseket vizsgál, a követelés jogosságát nem. A kérelmen a követelés 3 %-ának (de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forintnak) megfelelő illetékbélyeget kellé leróni.
Az adós a fizetési meghagyással szemben annak kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ebben az esetben az eljárás perként folytatódik: le kell rónunk további 3 % illetéket és keresetlevelet kell előterjesztenünk.
Ha a fizetési meghagyás ellen az adós határidőn belül ellentmondást nem terjeszt elő, a bíróság a fizetési meghagyást jogerőssé nyilvánítja. Ez alapján a követelés bírósági végrehajtás keretében végrehajtható, olyan, mintha egy pert megnyertük volna.
Fontos szabály, hogy egy millió forintot meg nem haladó követelés fizetési meghagyás útján érvényesíthető, vagyis ilyen (a jogszabály szerint „kis értékű”) követelés esetében a pert a fizetési meghagyásos eljárásnak meg kell előznie.
A fizetési meghagyásos eljárás a gyakorlatban 4-6 hónap alatt zárul le.
Egy millió forint feletti követelés, illetőleg az ennél kisebb követelés, ha az adós ellentmondással élt, polgári perben érvényesíthető.
A polgári per olyan eljárás, amelyben a bíró a felek előadásai és az általuk előterjesztett bizonyítékok alapján bizonyítást folytat le majd ennek eredményeképpen ítélettel dönt. Az eljárást megindító (a keresetet előterjesztő) felet felperesnek, ellenfelét alperesnek nevezzük.
A keresetlevelet célszerű ügyvéddel elkészteni, egyszerűbb esetekben a bíróságnál az ún panasznapon szóban elő lehet adni, ahol a bíróság képviselője azt írásban rögzíti.
A kereseten a főszabály szerint a követelés 6 %-ának megfelelő illetéket (de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint) illetéket kell leróni, kivéve, ha a fent említett fizetési meghagyásos eljárásban 3 % -ot már leróttunk, mivel ekkor már csak további 3 %-al kell kiegészíteni.
A bíró a keresetről a felek bizonyítása alapján dönt. A követelés fennállását (tényét és összegét) és esedékességét (lejártát) alapvetően a felperesnek kell bizonyítania, az alperesnek kell bizonyítania saját állítását (pl. hogy a tartozást már megfizette). A bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

A gyakorlatban, főleg közeli ismerősök között, gyakran előfordul, hogy írásos szerződés nélkül adnak kölcsön. Természetesen a kölcsönt ebben az esetben is vissza kell fizetni, de a tartozás bizonyítása igen nehéz, ha az adós a kölcsön átvételét tagadja. Szintén problémás, ha a kölcsönt visszafizetjük, de erről írásos elismervényt (nyugtát) nem kapunk, mert így a kölcsön megfizetése nem bizonyítható. Ezért nagyon fontos, hogy mindig készítsünk vagy készíttessünk írásos kölcsönszerződést, a pénzmozgásokat pedig dokumentáljuk.
Az alapvető bizonyítást az első fokú bíróság folytatja le. Az ítélettel szemben fellebbezni lehet, de a másodfokú bíróság már nem folytat le terjedelmes bizonyítást, inkább az elsőfokú bíróság munkáját ellenőrzi.
A perben felmerült költségeket (illetékek, jogi képviselők költségei, készkiadások, szakértői díjak, stb.) a felek maguk előlegezik, de a pervesztes fél viseli. Ha tehát követelésünket a bíróság jogosnak találja, az általunk lerótt illetéket és az ügyvédi költségeinket a másik, pervesztes fél viseli.
Vegyünk igénybe ügyvédet
A gyakorlatban egy-egy követelés érvényesítése mindig bonyolultabb, ill. sok járulékos kérdés felmerülhet, amelyeket most terjedelmi okokból nem tekinthetünk át. Ezért célszerű jogi képviselő segítségét igénybe venni. Mivel a jogi képviselő költségei mind a fizetési meghagyásos eljárásban, mind perben a jogszabály által meghatározott ésszerű keretek között a pervesztes féllel szemben érvényesíthető, érdemes ezen szolgáltatást igénybe venni, ha jogban járatlanok vagyunk.
Szintén célszerű jogász segítségét igénybe venni a megfelelő okiratok elkészítéséhez, így ugyanis a per megelőzhető. Általában ugyanis a legtöbb ember nem kockáztat meg pert, ha tudja, hogy azt el fogja veszíteni és ennek költségeit is viselnie kell.
Végrehajthatóság
Ha a pert megnyertük és az adós ennek ellenére nem fizet, a követelést bírósági végrehajtási eljárásban kell érvényesítenünk. Ezen eljárással egy későbbi cikkben foglalkozunk. Ehelyütt csak annyit jegyzünk meg, hogy minden ítélet annyit ér, amennyi abból végrehajtható. Ha ugyanis a pert megnyerjük, de az adósnak végrehajtható vagyona, jövedelme nincs, úgy követelésünk – és az annak érvénesítésével kapcsolatban felmerült költségeink - sajnos nem fognak megtérülni. Kölcsönt tehát lehetőleg csak olyan személyeknek és olyan összegig adjunk, ameddig annak visszafizetésére valóban képes is. A jogi utak ugyanis csak az adós fizetési hajlandóságát pótolják, a fizetési képességét nem.
Dr Baffia Gergely
Képek:
piqs.de: Knipsermann - Geldwäsche!
piqs.de: Knipsermann - Geldboerse



