Schieman elmondása szerint „A megkérdezettek közel fele úgy nyilatkozott, hogy ezek a helyzetek néha, vagy gyakran előfordulnak, ami igen aggasztó, hiszen a munka és pihenés nem megfelelő aránya közismerten káros az egészségre.”

A szerzők öt lényegi pontba sűrítették a felfedezéseiket:
- A főiskolai vagy magasabb végzettséggel rendelkezők gyakorta jelzik, hogy a munkájuk zavarja a magánéletüket, több esetben, mint azok, akik csak középiskolát végeztek;
- A diplomások munkája általában gyakrabban folyik össze a magánéletükkel, mint a többi szakmai kategóriában;
- Néhány munkával kapcsolatos körülmény miatt sokkal többször kúszik be a munka a magánéletbe: személyes munkahelyi konfliktusok, a munkahely bizonytalansága, környezeti ártalmak, stresszes helyzetek. Ha valaki maga oszthatja be a munkáját, az némileg enyhíti a negatív hatásokat;
- Nagyobb zavaró tényezőt jelenthet még a felelős beosztás, illetve az, hogy milyen képességeket igényel, a döntéshozási hatáskör és persze a jövedelem;
- A vártnak megfelelően a hosszú munkaidő (heti 50 óránál több) jobban zavarja a magánéletet. Meglepő módon ez az összefüggés erősebb azok esetében, akik részben vegy teljesen maguk osztják be a munkaidejüket.
"Több meglepő mintát találtunk.” – mondta Schieman. „A jól képzett szakemberek arról számolnak be, hogy a munkájuk gyakrabban zavarja a magánéletüket, amit mi a magasabb pozícióval járó stressznek hívunk. Bár sok előnnyel jár a magasabb beosztás, az árnyoldala az, hogy nagyobb valószínűséggel befolyásolja a magánéletet.”
Medipress
Kép:
piqs.de: Lazy Lightning - Little help? -- 3 Oct. 2006



