A munkaszerződés
Ha végre túl vagy minden próbán és úgy döntött egy neked is tetsző vállalat, hogy fel szeretne venni, nincs más hátra, mint megkötni életed első igazi munkaszerződését.
A munkaviszony létesítésénél néhány fontos szabály feltétlenül be kell tartani. Ilyen például a szerződés írásbelisége. Amennyiben a szerződés nem írásban köttetik meg, érvénytelen. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkába állást követően csakis te, a munkavállaló tehetsz panaszt a munka megkezdésétől számított 30 napon belül az illetékes munkaügyi bíróságnál.
A munkaszerződés elengedhetetlen elemei:
- a felek adatai,
- a munkavállaló személyi alapbére,
- a munkavállaló munkakörének megjelölése
- a munkavégzés helye,
- dátum.
A megkötött szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet megváltoztatni.
A szerződésben munkabéredről és személyiségedet biztosító jogaidról előre nem mondhatsz le, sem olyan megállapodásokat nem köthetsz, amelyek e jogokat a Te hátrányodra csorbítanák.
A munkaszerződésben a munkáltató általában kiköt egy bizonyos időtartamú próbaidőt. Ez a 3 hónapot semmiképpen nem haladhatja meg és nem is lehet meghosszabbítani. A próbaidő előnye, hogy ezalatt mind te, mind a munkaadód azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethetitek a munkaviszonyt.
Megállapodásotok további eleme lehet a munkába állás napja. Általános szokás, hogy miután értesítenek a felvételről, postán kiküldik két példányban az aláírt szerződést, amiben az interjún megállapodott időpont van munkakezdésként feltüntetve.
Ha ez az időpont nincsen szabályozva a szerződésben, akkor az aláírást követő első munkanapon kell elkezdened dolgozni.
A szerződés megkötésének napja, és a munkába állás napja közötti időszakban egyéb szabály vagy rendelkezés (pl. kollektív szerződés) hiányában, csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket, amelyek a munkavállalást segítik elő. Így például erre az időszakra fizetés sem jár.
A szerződésben meghatározható annak időtartama is. Ez lehet határozott vagy határozatlan idő. Ha ez a pont nincsen külön részletezve, a munkaviszony határozatlan időre köttetik. A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon (pl. eseményhez kötve) kell meghatározni. Ennek időtartama - az esetleges újabb határozatlan idejű munkaviszony létesítését is ideértve - nem haladhatja meg az öt évet.
A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejáratát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.
A munkaviszony
A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony kezdetének napja a munkába állás napja. Minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi, a Munka Törvénykönyve az irányadó.
A felmondás és a munkaviszony megszűnése
A munkaviszony megszűnik
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő megszűnésével,
- a munkavállaló halálával.
A munkaviszony megszüntethető
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,
- rendes felmondással,
- rendkívüli felmondással,
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Ezektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ez esetben azonban a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor pedig a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.
Előfordul, hogy nem úgy történnek a dolgok munkahelyeden, mint azt előre elképzelted, esetleg a munkaadód gondolja úgy, hogy nálad alkalmasabb munkaerőt talált a helyedre.
Ha ez még a próbaidőd alatt történik, semmi gond nincsen, hiszen a szerződést mindketten azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethetitek.
A határozott időtartamra létesített munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetve próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. A munkáltató a határozott időre alkalmazott munkaviszonyát ettől eltérően is megszüntetheti, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből hátralévő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.
A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból világosan ki kell tűnnie a felmondási oknak. Az indok csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Nem szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság;
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés;
- a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság;
- a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság;
- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság;
- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a telesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.
A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama
- a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap;
- a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap
elteltével kezdődhet el.
A felmondási idő tartama legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Közös megegyezés esetén a felek rövidebb felmondási időben is megállapodhatnak.
A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- 3 év után 5 nappal
- 5 év után 15 nappal
- 8 év után 20 nappal
- 10 év után 25 nappal
- 15 év után 30 nappal
- 18 év után 40 nappal
- 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg.
A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól a felmondási idő felére. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentés alatti időtartamra a munkavállalót átlagkeresete illet meg.
Ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát rendes felmondással, nem jogosult a munkavégzés alóli mentesítésre.
A végkielégítés mértéke a munkáltatónál töltött idő függvénye:
- legalább 3 év esetén egyhavi
- legalább 5 év esetén kéthavi
- legalább 10 év esetén háromhavi
- legalább 15 év esetén négyhavi
- legalább 20 év esetén öthavi
- legalább 25 év esetén hathavi
átlagkereset összege.
Mindkét fél megszüntetheti rendkívüli felmondással a munkaviszonyt, ha a másik
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
- Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetét részére kifizetni, amennyi a rendes felmondás idején járna. A végkielégítés szabályait is ennek megfelelően kell alkalmazni.
- A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat.
Az igazolás tartalmazza:
- a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
- a munkavállaló TAJ számát;
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát;
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát.
A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszűnésekor, illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. Ez azonban csak és kizárólag a munkavállaló akaratával történhet, harmadik személynek nem szabad kiadni.
A működési bizonyítvány tartalmazza:
- a munkáltatónál betöltött munkakört,
- a munkavállaló munkájának értékelését.
Munkaköri leírás
Az elvégzendő munka meghatározása a munkaköri leírásban szerepel, de eseti jelleggel előfordulhat, hogy más munkahelyen vagy más munkakörben szeretne alkalmazni a munkáltatód. Erről írásban kell, hogy tájékoztasson és az időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a két hónapot.
Ha azonban változó munkahelyre, illetve telephelyre alkalmaztak, a másik munkahelyre történő átirányítás szükségességét és indokoltságát nem vitathatod.
A munkáltató köteles
- a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaviszonyból eredő jogaidat gyakorolni, kötelezettségeidet pedig teljesíteni tudd;
- a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
közölni veled, hogy a munkáltatói jogokat mely szerv vagy személy gyakorolja. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv vagy személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a körülményekből következtethettél az eljáró személy jogosultságára;
a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani;
- nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat;
- kérelmedre egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha magánerőből a saját részedre lakást építesz;
- belegyezésedet kérni, ha adataidat egy harmadik személynek akarja kiadni. Ez a statisztikai célú adatfelhasználásra abban az esetben nem vonatkozik, ha az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon kerülnek átadásra.
A Te kötelességeid a következők:
- az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidődet munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkaadód rendelkezésre állni;
- munkádat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a rá vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;
- munkatársaiddal együttműködni és munkádat úgy végezni, hogy az más testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
- munkád személyes ellátása;
- a munkád során tudomásodra jutott üzemi, üzleti titkot, valamint a munkáltatódra, illetve a tevékenységére vonatkozó, alapvető fontosságú információkat megőrizni,
- ha munkaviszonyod fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítesz, köteles vagy azt munkáltatódnak bejelenteni.
Túlmunka
A munkaadód kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezhet. A rendkívüli munkaidő alatt a túlórát, a munkaszüneti vagy pihenőnapon történő munkavégzést értjük.
Ha a heti pihenőnapodon vesznek igénybe, helyette egy másik pihenőnapot kell adni. Ha azonban az engedélyezett távollét alatt le nem dolgozott időt töltöd le később ("csúsztatás"), nem minősül túlmunkának.
A túlmunka felső határa négy egymást követő munkanapon nyolc óra. Éves szinten legfeljebb 144, kollektív szerződés esetén 200, több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés esetén legfeljebb 300 óra túlmunkát lehet végeztetni. Ez a korlátozás a munkaszüneti és pihenőnapon végzett munkára nem vonatkozik.
A munkaidő és a pihenőidő
A normális napi munkaidő nyolc óra. Készenléti jellegű munkakörök esetén legfeljebb 12 óra. A napi megengedett munka nem haladhatja meg a 12 órát.
A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetekben a munkaidő napi 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet (kivéve a készenléti jellegű munkakört, pl. háziorvos).
Ha a napi munkaidő a napi hat órát meghaladja, legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A napi munka befejezése és a másnapi kezdés között legalább 11 óra pihenőidő jár. Ettől a kollektív szerződés vagy a céggel kötött megállapodásod eltérhet, de legalább 8 óra pihenőidőt ilyen esetben is biztosítani kell.
Hetenként két pihenőnap illet meg, ezeknek legalább az egyiknek vasárnapra kel esnie. A pihenőidő - az egészségre ártalmas munkakört kivéve, - kéthetente, kollektívszerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.
Munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23. november 1. és december 25.-26.
A következő estekben mentesülsz munkavégzési kötelezettségeid alól:
- míg állampolgári kötelezettségeidet teljesíted;
- közeli hozzátartozód halálakor, esetenként legalább két munkanapon át;
- ha keresőképtelen beteg vagy;
- a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára;
- amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási, vagy műszaki mentési szolgálatot látsz el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelességed,
- véradás esetén, ha azt a munkahelyen kívül végezték, legalább 4 óra időtartamra;
- elháríthatatlan ok miatt;
-munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.
Az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani, ezentúl vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez pedig tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
Ezek a kedvezmények a korábban már tárgyalt tanulmányi szerződés nélkül is megilletik a munkavállalót, azonban ezek időtartamára a munkáltató (tanulmányi szerződés hiányában) munkabér fizetésére nem köteles. A nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak munkaidő kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
A szabadság
Minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból jár. Az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmaz.
Szabadság (beteg-, szülési vagy fizetés nélküli szabadság) jár a következő esetekben:
- a keresőképtelensége okozó betegség tartamára;
- a szülési szabadság tartamára;
- a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;
- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára;
- a tartalékos sorkatonai szolgálat idejére és
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, - illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A szabadság az életkorral arányosan nő. A hosszabb tartamú alapszabadság abban az évben illet meg először, amelyben az adott életkort betöltöd.
A szabadság mértéke
- 25 évtől 21 nap
- 28 évtől 22 nap
- 31 évtől 23 nap
- 33 évtől 24 nap
- 35 évtől 25 nap
- 37 évtől 26 nap
- 39 évtől 27 nap
- 41 évtől 28 nap
- 43 évtől 29 nap
- 45 évtől 30 nap
A szülők döntése alapján a gyerekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után 2,
- két gyermeke után 4,
kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg.
Ha év közben kezded meg munkaviszonyod, akkor a szabadság arányos része jár számodra. Ha így töredéknap keletkezik, a fél napnál nagyobb töredéknapot egész napként kell számítani.
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve, - a munkáltató kérésednek megfelelő időpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényedet a szabadság megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentened.
A szabadságnak kettőnél több részben történő kiadása csak a beleegyezéseddel történhet meg.
A munkáltatód a szabadság időpontját csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és minden, ezzel kapcsolatban felmerült károdat és költségedet köteles megtéríteni.
Ha a munkaviszonyod megszűnésekor és a sorkatonai, illetve polgári szolgálatra történő bevonulásodkor nem töltötted le az időarányos szabadságodat, akkor azt a munkáltatód köteles pénzben megváltani. Ellenkező esetben viszont, ha tehát az időarányosnál több szabadságot vettél ki, a különbözetre fizetett munkabért neked kell visszafizetned.
Évente 15 munkanap betegszabadság illet meg. A betegséget a lakóhelyed szerint illetékes körzeti orvosnak, illetve a kezelőorvosnak kell igazolnia. A betegszabadság idejére a távolléti díjad 80 % -a jár.
Ha év közben kezdted meg a munkaviszonyod, akkor a rendes szabadsághoz hasonlóan, a betegszabadságnak is időarányos részére vagy jogosult. A rendes szabadságtól eltérően viszont a le nem töltött betegszabadság nem "vihető át" a következő évbe és nem követelhető később.
A terhességi és szülési szabadság
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig orvosilag véleményeztetett munkakörben, egészségi állapotának megfelelően kell alkalmazni. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.
Ha a munkáltató nem tud a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor őt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért fizetni.
A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülést követően a szülési szabadság időtartama 6 hétnél nem lehet kevesebb.
A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek setében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
Szakszervezet
"...Szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonyaival kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése."
A szakmai szakszervezeteken kívül a munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait is bevonja. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók köztelesek a szakszervezetekkel együttműködni.
A szakszervezet feladata, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkavállalóval szemben, illetve az állami szervek előtt képviselje. A szakszervet jogosult a tagját meghatalmazás alapján, annak élet- és munkakörülményeit meghatározó kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.
Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.
Kollektív szerződés
A munkajog elsősorban a munkavállalók érdekeit védi. Mind a munkaszerződésre, mind a kollektív szerződésre vonatkozó jogszabályok minimális kedvezménynek tartják az általuk elrendelt szintet. Ez azt jelenti, hogy a tőlük szerződésekben eltérni csak a munkavállalók javára lehet.
Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. Bizonyos ágazatokban (pl. köztisztviselők) léteznek ágazati kollektív szerződések is.
A kollektív szerződés szabályozhatja:
-a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
-a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.
-A munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett, - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezeteknek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését. A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a munkavállalók megismerjék a kollektív szerződést.
Ha végre túl vagy minden próbán és úgy döntött egy neked is tetsző vállalat, hogy fel szeretne venni, nincs más hátra, mint megkötni életed első igazi munkaszerződését. A munkaviszony létesítésénél néhány fontos szabály feltétlenül be kell tartani. Ilyen például a szerződés írásbelisége. Amennyiben a szerződés nem írásban köttetik meg, érvénytelen. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkába állást követően csakis te, a munkavállaló tehetsz panaszt a munka megkezdésétől számított 30 napon belül az illetékes munkaügyi bíróságnál...
Tetszett a cikk?



