A Tempus Közalapítvány NŐ 2007 nevű kísérleti projektjének folytatásaként idén tavasszal útjára indította VANDA nevű programját, amely – a közalapítvány esélyegyenlőségi törekvéseinek jegyében – a kismamák munkába való visszatérését támogatta a vállalkozóvá válást elősegítő képzésével. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával megvalósuló távoktatásos képzésbe olyan célcsoportok is bekapcsolódhattak, akik saját forrás vagy egyéb lehetőség hiányában nem tudnának élni a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás kínálta előnyökkel.
Nők foglalkoztatottsága itthon és külföldön
A májusban indult program nyitó rendezvényén Dr. Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet tudományos főmunkatársa a nők tipikus foglalkoztatási lehetőségeiről szólva érdekes összehasonlításokat tett hazánk és más EU-s országok női foglalkoztatási számai között. Bár Magyarországon a 25-54 éves nők foglalkoztatottsága kb. akkora, mint az uniós átlag (67%), Máltát követően nálunk a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága: a 25-49 éves, 12 éven aluli kisgyermekkel rendelkező anyák alig fele dolgozik Magyarországon. A teljes munkaidős, határozatlan időre szóló foglalkoztatás dominál – és alig találni munkáltatót, aki alkalmazná a rugalmas munkaidőt (részmunkaidő, távmunka). 2006-ban pl. az összes foglalkoztatott magyar nő 5,6%-a dolgozott részmunkaidőben. Ez a szám mindössze 0,1%-ot nőtt 1991 óta, és jócskán lemarad a 27 EU-s ország átlagától (31,2%).

Míg a magyar foglalkoztatottak 5%-a sem élvez rugalmasságot munkaideje beosztásában, addig a holland munkavállalók csaknem kétharmada befolyásolhatja munkakezdésének és befejezésének idejét. Norvégiában pedig egy közelmúltban elfogadott törvény szerint – a munkáltató és munkavállaló megállapodására bízva – alanyi joggá vált a rugalmas munkaidő.
HarmoNet tipp: Gyermek vagy munka? Mindkettő! >>
Anyaság és munkavállalás közti szerepkonfliktus
Az anyaság és munkavállalás közti szerepkonfliktus feloldását segítheti egy – akár otthonról végezhető – vállalkozás elindítása, az Európai Unió pedig kiemelten kezeli a női vállalkozókat. Csapó Ida önismereti tréner, gender szakértő (NŐTÁRS Alapítvány, MiNők Egyesület elnöke) előadásában elmondta, hogy Magyarországon a nők főleg a városokban indítanak vállalkozást, amelyek jellemzően szolgáltatás-jellegű vállalkozások.
A szakértő – személyes tapasztalatai alapján is – a sikeres (női) vállalkozás feltételeihez sorolta az üzleti terv mellett az önismeretet, a sokszor női megérzéssel párosuló ügyfélismeretet, a termék ismeretét és a hatékony kommunikációt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyukák merjék meglépni a vállalkozás növekedési fázisát, ügyelve arra, hogy bár saját maguknak dolgoznak, de mégsem váljanak saját maguk hajcsáraivá.

Mi tegyünk vállalkozás indítása előtt?
Madai Kriszta business coach (három gyermek anyukája) szerint vállalkozásunk indítása előtt fogalmazzuk meg vágyainkat és térképezzük fel lehetőségeinket, mert ezek együttese fogja megadni a saját utat. Valamint nagyon fontos a családi erőforrás-rendszer felmérése is: minden eshetőségre felkészülve legyen egy vészmegoldás, amit baj esetén alkalmazhatunk.
HarmoNet tipp: Munka, család, sport - Hölgyek a dobogón! >>
Albrechtné Garai Katalin, a Tempus Közalapítvány képzési menedzsere a program céljairól szólva elmondta: „Konkrét célunk, hogy projektünk kismamáinak vállalkozói és pályázatkészítői jártassági szintje olyannyira megnőjön, hogy a bevont résztvevők új, piacképes vállalkozást alakíthassanak, vagy már meglévő vállalkozásuknak sikerrel bővíthessék profilját. Általános célkitűzésünk pedig, hogy növekedjen a munkaerőpiacra gyermekgondozásból vállalkozóként visszatérők száma, és hosszú távon javuljon foglalkoztatásuk. Ezáltal remélhetőleg nem csak saját, de társadalmi megbecsülésük is nőni fog.”
E. M.



