Játszma – tudatosítsd, és hagyd abba!
A perifériás szerepben élés egy játszma, amit mi az is játszik, aki ebben él. Ő az a szereplő, aki a rövidebbet húzza. Miért van erre szüksége? Mert abban a légkörben van, amit megszokott. Nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, megélni azonban sokkal bonyolultabb. Amíg fel nem ismerjük, hogy mi magunk is okozója vagyunk a helyzetnek, és csak a főnököt hibáztatjuk, addig akárhányszor váltunk munkahelyet, bizony nem lesz jobb sehol.

Ne keverd a munkát a családdal!
A praxisomban nagyon gyakori, hogy akinek ez a problémája, az hajlamos szinte „összekeverni” a munkahelyet a családdal. A munkatársaktól, pláne a főnöktől, olyan magatartást vár el, amilyet annak idején a családjában követtek az emberek. Ezekben a családokban gyakori, hogy a gyermeket – tehát azt a személyt, aki később kirekesztés áldozata lesz – vagy túlzottan erősen, felfokozottan szeretik, mely szeretet mennyiséggel nem tud mit kezdeni, vagy nem szeretik megfelelően, és emiatt nem is tudja, hogy ő szerethető. Az eredmény mindkét esetben a szeretet elfogadásra, az elismerés elfogadására való képtelenség lesz.
Fogadd el a kritikát – érdemeld ki a jutalmat!
Szintén jellemző, hogy az ilyen emberek nagyon nehezen fogadják el a javító szándékot, a kritikát. Sokszor még azt is felveszik, magukra veszik, ami egyáltalán nem az övék, ami nem róluk szól. A kritika elfogadására való képtelenség sokakat taszít perifériára. Oktalan sértődések, belső feszültségek forrása ez.
A másik ugyanilyen tipikus probléma, hogy képtelenek elfogadni, átvenni, vagy egyszerűen csak „kiérdemelni” a jutalmakat. Bármi legyen is a jutalom, pénz, nyaralás, egy jobb munkakörülmény, előreléptetés, egy magasabb fokozat a cafetériában, ő valahogy lemarad, vagy utolsónak kapja meg, ami illeti őt.
Tudatosítsd, hogy te is okozója vagy a helyzetnek!
Azok, akik erről a problémáról számolnak be, sokszor nem tudják, hogy ők maguk váltják ki a viselkedésükkel a főnök ellenszenvét, a kollégák utálatát. Első lépés, hogy mindenki, aki ettől szenved, tudatosítsa magában, hogy maga is okozója a problémáknak. Ha mindig csak a többieket okoljuk, magunk nem változunk, semmi nem fog változni körülöttünk sem.
Hogyan cselekedj?
A rossz viselkedés hosszú idő alatt idegződött be minden emberbe. Nem várhatjuk, hogy ma délutánra megoldódjanak a hosszú évek óta zajló konfliktusok. Meg kell várni a többiek viszonyulásának változását is. A cselekvésben sokat segíthet, ha felkeresünk egy szakembert, - elsősorban pszichológust - aki segít végigkísérni a változást, aki erőt tud adni akkor is, amikor úgy tűnik, minden hiába, amikor ellankad a kitartás. Ha magunk akarunk változtatni, akkor jó, ha a kitartást növelő lelki bázist tudunk találni, egy olyan helyet, közösséget, ahol folyamatosan érhet sikerélmény.



